2019. augusztus 6., kedd

Hevi reissu – Heavy túra & The Imitation Game – Kódjátszma & Ich bin dann mal weg – Hogyan találtam rá a boldogságra az El Caminón


Három egymástól nagy eltérő film – de mindhárom nagyon jó. :sör:


Hevi reissu – Heavy túra


„És még engem tartanak a zárt osztályon…”

Én régen nem röhögtem ennyit filmen. :-DDD

Oké, azért szerintem az is sokat dobott nálam az élvezeti értéken, hogy szeretem a pagan-folk-rénszarvas-daráló metált. :-) :sör:

Ahogy az amatőr banda összeáll, megszületik első önálló zeneszámuk és végre találnak maguknak nevet – „Impaled Rektum” :-DDD –, majd nekiindulnak az útnak, hogy elérjenek a norvég fesztiválra, ahol felléphetnek… az valami eszelősen vicces. Fergeteges. :sör:


„- És mégis milyen zenét játszotok, ti retardált barmok?
- Szimfonikus, poszt-apokaliptikus, rénszarvas-daráló, extrém, harcos-pogány, Skandináv-félszigeti metált.
- Nem csoda, hogy nem juttok puncihoz.”
:-)))

Minegyik srác egyedi karakter – és én sokáig meg voltam győződve arról, hogy ők tényleg egy igazi, amatőr banda, nem is színészek.

Pedig azok. :sör:

Turo (Johannes Holopainen), Lotvonen (Samuli Jaskio), Jynkky (Antti Heikkinen) és Pasi (Max Ovaska)
:respect:

Nem is tudom, hogy melyik a kedvenc jelenetem… :-)))

Amikor átmennek a finn-norvég határon? Vagy amikor megtervezik és összehozzák első saját dalukat? Vagy amikor elkészítik az utánozhatatlan promófotójukat?


Esetleg az, amikor összefutnak a viking szerepjátékosokkal? Vagy maga a végső „Nagy Fellépés”, amikor a viking harcosok pajzsfallal védik a lépcsőt a rohamrendőrökkel szemben, hogy a banda végig tudja játszani az egyetlen dalát? :-DDD

Megannyi hatalmas jelenet – és közben a számolatlanul elénk szórt apró, ütős poén, karcos egysoros. :sör:

„Gyere, fiam! Segíts! Most állt meg egy fickó a kocsibejárón. Külföldi. Mi van ha valami EU ellenőr? Egy kicsit szabadon értelmeztem néhány szabályt...”

„- Ez egy középkori live rpg! Nem valami fantasy marhaság! Muszáj neked állandóan tündét játszani?
- Igen!
- Hülye Legolas!


- A kurva életbe, fiúk! Tele van veletek a sajtó! Egy elmebeteg finn banda elrabolt egy őrültet a pszichiátriáról, kihantolta a halott dobosát, és majdnem háborút robbantott ki! Ezt nevezem én metálos hozzáállásnak!
:-DDD

Ideje volt már, hogy a harcos-pagan folk metál is megkapja a saját filmjét: és megérte kivárni. :ördögvilla: :sör: :perkele:
:-DDD


The Imitation Game – Kódjátszma


Egész más terep… és megint egy nagyon jó film. Oké, nekem Benedict Cumberbatch-csel bármit, akármit… nagyon sok mindent el lehet adni, de itt az alap is nagyon zúzós volt: és Benedict ismét bitangul odatette magát. :respect:

Szerintem itt született meg… valahol… a döbbenetes Patrick Melrose alakítás előképe. :leborul:

Sokáig kerültem ezt a filmet – mea culpa… –, mert arra gondoltam, matematikai agyalást, kémjátszmát, még Benedict sem tud eladhatóvá tenni nekem.

Tévedtem. Nem kicsit. :meamaximaculpa:

Fogalmam sem volt, hogy a Benedict megformálta Alan Mathison Turing (RIP: 1912-1954) ilyen nehézsorsú, különcséggel és zsenialitással áldott-vert ember volt – akit egész egyszerűen döbbenetes, felfoghatatlan aljassággal kezelt, vett semmibe, alázott meg lelkileg és emberileg a „Nagy” Britannia…

A náci „Enigma”-kód feltörésében elévülhetetlen érdemeket szerzett: munkájával becslések szerint két évvel rövidítette meg a háborút, és legalább 14 millió embert mentett meg.


„No one normal could have done that. Do you know, this morning... I was on a train that went through a city that wouldn't exist if it wasn't for you. I bought a ticket from a man who would likely be dead if it wasn't for you. I read up on my work... a whole field of scientific inquiry that only exists because of you. Now, if you wish you could have been normal... I can promise you I do not. The world is an infinitely better place precisely because you weren't.”

Innen most idéznék egy kicsit a Wikipédia szókikkéből:

„2009. szeptember 11-én – jelentős társadalmi nyomás hatására – Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt – jelentette ki a brit kormányfő.

2013. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült.”


Ugye, látjátok az évszámokat…?! 2009 és 2013.

Halála után 55 évvel, a második világháború után 64 évvel jutott eszükbe először az angoloknak, hogy ki volt nekik Alan Mathison Turing, és hogy mit tettek vele.

Undorító, szégyenteljes.


Remélem, legalább mi emlékezni fogunk rá. RIP.
 

Alan Mathison Turing
1912-1954


Ich bin dann mal weg – Hogyan találtam rá a boldogságra az El Caminón


Egy kedves, szerethető, kellemes El Camino-film.

Asszonnyal nézős, elcsendesedős, megmosolyogtatós, felvidámító, aranyos mozi.

Nem túl erős tartalmú, de amit ad, amit sugall az teljesen elfogadható, megérthető, és… talán… hasznunkra válik.

Mit is mondhatnék a történetről: a színpadon kapott szívinfarktusa után Hape Kerkeling (Devid Striesow) kitalálja, hogy elindul az El Caminón, hátha… utána, közben hátha jobb lesz valahogy.

Találkozik emberekkel, akikkel néha egy darabig együtt mennek tovább… és közben van ideje átgondolni, újraértelmezni az életét.


Ennyit vállal, nem többet – de azt teljesen elfogadhatóan hozza. :sör:

A film (az igazi és létező) Hape Kerkeling azonos című könyvéből készült.

Nem is tudom… talán érdemes lenne elolvasni. :sör:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése