Oké, elismerem: most beleestem a dán filmekbe, mint ló a
gödörbe. :-) :sör:
De tegyétek a szívetekre a kezeteket: nem úgy vagytok
vele ti is, hogy aki kedves és jó veletek, akivel jó együtt lenni, mert
kedvetekre van, azt jobban a szívetekbe zárjátok?! :sör:
Hozzám most nagyon jók a dán filmek, és ezért hálás
vagyok nekik. :sör:
Fasandræberne –
Fácángyilkosok
A Q-ügyosztály, Carl
(Nikolaj Lie Kaas) és Assad (Fares Fares) története, és talán(!?) a legkevésbé brutális a sorozat
négy filmje közül.
De nagyon jó ez is: végig izgalmas, a feszültséget
folyamatosan fenntartó, remek krimi/thriller. :sör:
Jussi Adler-Olsen
újfent azt taglalja, hogy vannak közöttünk olyan szociopaták, akik a
törvényeken fölül állóknak képzelik magukat, és hatalmat akarnak gyakorolni a
többiek felett.
És ezért, a hatalom mámoráért, a legmesszebbre is képesek
elmenni. És nem csak egyszer…
Ditlev (Pilou Asbæk) és Ulrik (David Dencik) két
elfajzott dekadens milliomos, akik környezetüket manipulálják, miközben kiélni
igyekeznek legaljasabb vágyaikat.
Két igazán ijesztő figurát keltenek életre – de mégsem ők
lesznek a Q-ügyosztály filmjeinek legrémisztőbb, legocsmányabb figurái… mert
lesz még náluk is aljasabb. (Flaskepost fra P)
Talán a legnézőbarátabb (legkevésbé gyormorforgató és
horrorisztikus) alkotás Jussi Adler-Olsen
műveinek megfilmesítésének sorában: ha valakinél már ez üti a vészharangot, ne
fogjon a többibe!
Flaskepost fra
P – Palackposta
Aztabeborult…
Itt egy Johannes
nevű gennyláda a főellenség.
Pål Sverre Hagen
formálja meg. Akinek igencsak nagy szerencséje, hogy a film megtekintését
követő 2-3… 7-8 napon belül nem futottunk össze az utcán. :-OOO
Színész, vagy nem színész – azonosul a szereppel, vagy
azonosítom a szereppel – nem érdekel.
De az, hogyha jött volna szembe velem azzal a
tenyérbemászó, tetves, aljadék mosolyával, ami a filmben állandóan az arcára
volt ülve… biztos, hogy beverek neki egyet-kettőt. :-OOOOO
Igen, ha úgy érzitek, hogy a főgonosz ebben a filmben a
legaljasabb mind közül, és hogy kellőképpen kihozott a sodromból – nem
tévedtek. :sör: :-)
Nagyon hatásos volt, brutális, horzsolt, de durván.
Oké, én mindig is nagyon „allergiás” voltam (vagyok!) a
gyermekekkel szembeni erőszakra – szóval, ez a téma a szívembe mart, és
legszívesebben ordítottam volna, és ütöttem-vágtam volna magam körül, elátkozva
eget-földet… :-OOOO
A film végén úgy voltam Carl-lal (Nikolaj Lie Kaas)
és Assad-dal (Fares Fares), hogy a legszívesebben a keblemre öleltem volna
mindkettőjüket. :sör:
Talán a legdurvább a sorozat négy része közül, olyan,
mintha Jussi Adler-Olsen odalökte
volna az embert a sötét erdőbe, meztelenül, a farkasok közé…
Az egyszeri néző nem érezte a gyomrát: csak a jeges ürességet a
helyén.
A Sympathy for Lady Vengeance vitte
képernyőre eddig a legbrutálisabb gyerekgyilkosságot – de most fellépett mellé
a Flaskepost fra P…
Ám Jussi Adler-Olsen
úgy döntött, hogy nem hagy minket a film végére megdermedt szívvel, mocsárba
nyomott fejjel, szánkban-gyomrunkban iszamós, bűzös, nyákos sárral – és utánunk
küldte Carlt és Assadot. :respect:
…
Katicám azt mondta a végén: „most egy ideig ne nézzünk több Q-ügyosztályos filmet, jó?”.
Én meg könnyű szívvel ráhagytam: mert egyrészt nekem is
sok(k) volt, másrészt meg – ezzel végignéztük mind a négy filmet, ami eddig
róluk készült.
Talán, ha mi is olyan ritmusban nézzük, ahogy elkészültek
(2013, 2014, 2016, 2018), akkor „kipihenjük” a sokkolást, és nem hat ennyire
ránk a brutalitás.
De így… nem volt egy sétagalopp.
Mænd & høns
– Férfiak és csirkék
Hát Gyerekek… :-)
Kerestünk valami „vidám dolgot” a T-Home videótékában, és
gondoltuk, ez majd milyen jó lesz.
Ilyen szereposztással, mint Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie
Kaas, David Dencik – úgy voltam vele, hogy nem lehet melléfogni.
Noshátugye… :-)
Az abszurd, morbid, döbbenetesen durva poénjain először
leesett az állam: „hogy nem gondolják
komolyan, hogy ezzel viccelnek…?!”. Aztán rájöttem: „hogy de, igen”. :-)
És attól kezdve egyfolytában fel-felröhögtem – és ilyenkor
Katicám úgy nézett rám, mint egy elmeháborodottra: „te ezen röhögsz…?! te ezen tudsz röhögni…?!”. :eeekkk:
„Igen – nyögtem
kissé szégyenkezve, de vigyorogva –, mert
vicces!” :-DDD
Nagyon elvetemült film, meg kell hagyni: van benne valami…
beteges, valami abregált. Vagy agregát. Vagy egy agg renegát. :-)))
Oké, akadt benne olyan pillanat, amikor én is azt
mondtam: „oké, ennyi volt, nem nézem
tovább én se” – mert ugye Katicám már térült-fordult…
…de valahogy megakadt az ujjam a kikapcsológomb fölött… a
film pergett tovább… aztán mégis csak letettem a távkapcsolót.
És milyen jól tettem! :-)
Eszetlen volt és eszméletlen – de az egyik legkülönösebb,
legkülönlegesebb, legegyedibb film, amit valaha láttam. :sör:
És micsoda reveláció a végére, bonyekba!
Film közben végig az járt a fejemben, hogy ha
hasonlítanom kellene valamihez, akkor a De grønne slagtere – Zöld hentesek
lenne az, amihez hasonlítani merném…
…és a rivjúírás előtt utánaolvasva a dolognak: döbbenetes
dologra találtam rá.
Ugyanaz az Anders
Thomas Jensen írta és rendezte a De grønne slagtere-t, és a Mænd & høns-t! :-))) :sör:
:thumbsup:
És a másik ráeszmélésem: a De grønne slagtere két
főszereplője kik is voltak?! Hát persze, hogy Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie
Kaas. :sör: :respect: thumbsup:
Mekkora királyság már…!!! :-DDD
Aztán még mi esett le, mint a lyukas húszfilléres…?!
Hogy Anders Thomas
Jensen írta és rendezte az Adams
æbler – Ádám almáit!!! :aztabeborult:
És kik voltak abban a főszereplők…?! Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie
Kaas és szerepelt benne Nicolas Bro is
a Mænd & høns-ból.
Hááát… Mads
Mikkelsen filmjeit eddig is kerestem – aztán szépen ráálltam Nikolaj Lie Kaas mozijaira is… és most
már be kell vésnem a must see listámra Anders
Thomas Jensen munkásságát is. :respect:
:thumbsup:
(Azonnal rá kell állnom, hogy beszerezzem a „Blinkende
lygter – Gengszterek fogadója” című filmjét… de nagyon gyorsan ám! :sör:
:-))) )
Mit is mondhatnék még…
„A dánok, a dánok,
a dánok angyalok!
A filmjeiken
egyfolytában csak agyalok.”
:-DDDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése