Egy eszméletlenül remek film – és egy felháborítóan rossz…
Yeok-rin – The
Fatal Encounter
„For many years… he brought up assassins. And
planted them in and around the court. With one goal... To wait for the time...
and assassinate... Your Majesty.”
Nem egy mai csirke, 2014-es, de végzetes hiba lett volna,
ha végleg kimarad az életemből! :sör:
Amikor a „Rampant”-ról írtam, az imdb dobott
fel ajánlásokat, hogy „More Like This” – és onnan szemeztem ki a „Yeok-rin”-t.
És mekkora atomállatkirályság volt ez a film!
Döbbenetesen remek! :respect:
Gondoltam: „valami kis keménykedős-kosztümös-harcolós”
stuff, ami kellemesen kitölt majd egy estémet.
Aha. Köpni-nyelni nem tudtam közben, és a szemem kiguvadva
tapadt a képernyőre.
„Valami kis harcolós-kosztümös…” – na, hagyjál a
hülyeségeddel! Ez egy olyan összetett, olyan komplex, olyan szerteágazó, mégis
egyfelé tartó, olyan rohadt izgalmas történet volt – zseniális flashback-ekkel
fűszerezve –, hogy az ember figyelme másodpercre sem lankadhat közben.
1777. július 28. Jeong-jo
király (Hyun Bin) uralkodásának
első évében – annak a 20 órának a története, amikor a puccsot terveznek a
király ellen.
„Tonight, assassins will attack the king's
court.”
Megismerhetjük a királyt, aki – spoiler :-P – egy
nagyszerű ember, végtelenül szimpatikus, uralkodásra termett, fantasztikus
jellem. És aki kénytelen úgy mozogni, úgy beszélni saját palotájában, mint aki
tojáson jár…
És megismerhetünk két bérgyilkos testvért, akiket
gyerekkoruktól fogva, állati-félállati-vadállati körülmények között arra
treníroztak, hogy parancsra bárkit-bármikor megöljenek: Gap-soo „Number 77” (Jae-yeong
Jeong) és Eul-soo „Number 220” (Jung-suk Jo).
Ahogy telik az idő, egyre jobban és jobban megismerjük és
megszeretjük Jeong-jo királyt – és
egyre jobban megismerjük és megszeretjük(!!!) a két bérgyilkost. :eeekkk:
Legalábbis én így voltam vele. :respect:
Mert az az ocsmányság és aljasság, amin végig kellett
menniük gyerekkoruktól fogva… az iszonyú, gyomorforgató, és megrendítő.
Közben látjuk a politikai kavarást, hogy ki-kinek a
besúgója, kit milyen érdekek mozgatnak, ki milyen mélyen manipulálja a
többieket – és hogy közben mézesmázas, gyilkos mosollyal készülnek a
leszámolásra…
A király és gyilkos drámája pedig... abba belerendül az
ember lelke.
„- When we were young, we secretly came here. Do
you remember then?
- It was the 78th day since I came to serve
you, sir.
- Back then... were you an assassin?
- Yes, sir.
- We once went fishing in secret. Remember?
- In early August... It was the 164th day since I began serving
you, sir.
- Then... were you an assassin?
- Yes, sir.
- You came in all bruised up. You didn't say
why you were beaten. And I didn't say why I was crying. The year of the
Rooster... It rained hard that day. It was 3 years after my father's passing.
Were you then... an assassin? What were you?”
…
Elképesztően izgalmas, döbbenetesen fordulatos, emberi
drámákkal és tragédiákkal – zsigeri aljassággal, trágyadombi köpedelem
mocsoksággal, és mégis: emberi nagysággal és nagyszerűséggel teli, bitang jó
film a „Yeok-rin”.
Van benne harc és csata is (naná…), de nem arról szól,
nem az a lényege, nem az az esszenciája.
Must see.
:leborul:
Polar
Ha csak ennyit tudtok – akkor hagyjátok abba filmezést.
Ha csak kliséket halmoztok egymásra – akkor inkább nem
kell ezt erőltetni.
Beállni az Equalizer és a John Wick sorba sokadik
gyilkolósnak – ehhez nem kell Mads Mikkelsen tehetsége. Filmezzétek a vágóhidat egy napig, az is elég.
Üresfejű, pozőr, érdemtelen… akármi lett ez. Idő- és
életrabló.
Megérett a tűzre. :thumbsdown:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése