Piszkos Fred közbelép - breaking news!!!

Ezt nekem, aki nagy rajongó vagyok, egyszerűen muszáj azonnal közzétennem... :-)))

Egész estés rajzfilmben támad fel Fülig Jimmy és Piszkos Fred

"Egész estés animációs filmen támad fel Fülig Jimmy és Piszkos Fred, Rejtő Jenő két népszerű hőse: Varsányi Ferenc a híres Korcsmáros Pál-képregények világát is felhasználva készít filmet a P. Howard-történetekből. Bemutató csak 2018-ban várható, de egy előzetest már most meg lehet nézni a készülő filmhez."

FRISSÍTÉS: A film honlapja kínál még pár érdekességet: http://www.piszkosfredfilm.hu/
:sör:

Wo de te gong ye ye – My Beloved Bodyguard & Lethal Weapon s01e02-e04

Wo de te gong ye ye – My Beloved Bodyguard

Sammo Hung 64 éves (jövő januárban már a 65-öt tölti :sör: ) és nem gondolnám, hogy már búcsúzni tervezne a filmvászontól: sőt, az imdb szerint jövő márciusban érkező „God of War”* című filmben lesz főszereplő.

Szóval, aligha hiszem, hogy a visszavonulását, vagy a búcsúját tervezné, mégis, a Wo de te gong ye ye simán lehetne egy gyönyörű, emlékezetes főhajtás, egy csodaszép finálé harcművész-színészi karrierének végén. :respect:

Sammo Hung nekem mindig is a „vicces pufi karatés” marad :shameonme: :-) akinek filmjei mindig is inkább humorral fűszerezték a látványos harcművészetet – valamint rengeteg röhögtető ökörködéssel voltak tarkítva. :-)))

Balekok és banditák (1983), Gördülő kung-fu (1984), Vigyázat, nyomozunk! (1985)

:thumbsup:

Sammo nyilván belátta, hogy az ő testalkatával bármennyire is remek harcművész, inkább a humorosabb vonalat kellene vinnie a heroikussal/hősiessel szemben. És rengeteg látványos, és egyben mulattató kung-fu filmet tett le nekünk az asztalra. Köszönjük neki, hogy így döntött. :sör:

A Wo de te gong ye ye egy kiöregedett, nyugdíjas, demenciával küszködő kormányzati testőrről (Sammo Hung) szól...

 

...aki a szomszéd cserfes kislánnyal (Jacqueline Chan) barátkozik össze, akinek az apja egy béna szerencsejátékos (Andy Lau), aki nagyon hamar a helyi maffia hálójában találja magát.

És az öreg testőr hamarosan azt veszi észre, hogy a kislány élete egyedül őrajta múlik…

Igazából lehetne ez a film két magára hagyott/maradt ember egymásra találása a korfa két ellentétes végéről, és igazából szólhatna arról, hogy a hivatalok, a rendőrség mennyire tehetetlenek egy-egy periférián élő/tengődő ifjú, gyermeki élet megmentésében.

…ám a morális, erkölcsi mondanivaló mellett a film vége felé egy olyan brutális harcjelenet van összerakva, hogy én a magam részéről leesett állal bámultam. :leborul:

És azt mondtam: igen, pontosan ilyen lehet, amikor egy élethosszi gyakorlással és tapasztalattal bíró öreg harcos szembeszáll a fiatal farkasfalkával. :respect:

Amikor egy-egy ütés, vagy technika a lehető legkevesebb erőkifejtéssel jár, és mivel se ereje, se ideje, se kedve egy idős harcosnak, hogy egy-egy ellenféllel újra és újra összecsapjon (naná!), ezért akivel kontaktusba kerül, annak azonnal eltöri valamelyik csontját.

Így lesz ez a harc brutálisan gyönyörű. :respectagain:

Akikre még mindenképpen ki kell térnem, ők „A Három Öreg a padon” :-))) akiknek ritka megjelenésein vagy röhögtem, vagy csak fülig érő szájjal vigyorogtam.

És egyáltalán nem értek egyet azzal a rivjúíróval, aki azt mondta, hogy a „Három Öreg” csak azért vicces, mert tudjuk, kik alakítják őket. :eeekkk:

Nekem dunsztom se volt róla, hogy kik ők :meamaximaculpa: és mégis nagyon bírtam a megjelenéseiket. És csak a végén kaptam fel a fejemet, amikor a stáblistán megláttam Tsui Hark nevét. Ő azért mondd valamit nyilván nektek is… ;-)

Ekkor kerestem rá, hogy ki i volt benne (és hol?) Tsui Hark – és akkor derült ki számomra, hogy ő az egyik „Öreg”.

A másik kettő pedig Dean Shek és Karl Maka, híres kínai színészek. :sör: Őket sajnos névről nem tudtam hová tenni :shameonme:, de az imdb (is) a barátom, ugye…

Szóval, mint említettem, Sammo Hung nem vonul ki ezzel a filmezésből, de ha akarná, akkor a Wo de te gong ye ye-t méltó befejezésnek lehetne tekinteni. :thumbsup:

* „God of War” storyline: During the 16th century, Japanese pirates proliferate along the Chinese coastline. In 1557, the pirates take over Cengang in Zhejiang. After months of futile advances, Commander Yu (Sammo Hung) finally defeats them under the leadership of newly promoted General Qi (Vincent Zhao). The Pirates, however, manage to escape.

Lethal Weapon s01e02-e04

Nagyon megszerettem ezt a sorozatot! :sör::sör::sör:

Annyira jó buddy cop akciókomédia lett belőle, hogy minden mozzanatát maximálisan élvezem! :-)))

Megkövetek mindenkit: Clayne Crawford _TÖKÉLETES_, mint Riggs – és Damon Wayans _EGY-AZ-EGYBEN_ Murtaugh. :sör::respect::thumbsup:

Imádom őket – és hasonlóképpen van ezzel Katicám is! :-)

Minden interakciójuk, egymás húzása, ugratása, szívatása csupa-csupa gyöngyszem, és szerencsére hanyagolják az „én már túl öreg vagyok ehhez” dumát, ellenben annyiszor _éreztetik_ ezt velünk, hogy hangosan fel-felröhögök egy-egy jeleneten, amikor Murtaugh egy tíz méteres „sprint” ;-) után megáll, és a kezét a térdére téve kilihegi magát. :-DDDD

…ahogy a negyedik részben meg elkapták a bodyterem zuhanyzójában a hegyomlásszerű fekete Hulk-ot, azon sírva röhögtem. :-DDDDDDD

És közben mindig ott van benne az, ami Riggs és Murtaugh kapcsolatában a filmekben is fővonulat: hogy ez a két ember szereti egymást, bonyek, tiszta szívből szereti, és tiszteli, és habozás nélkül adná a másikért az életét. :respect:

Fantasztikus ez a két csávó – és igazából csak a harmadik-negyedik részre tudatosult bennem, hogy milyen remek mellékszereplők is vannak mellettük, akik nélkül sokkal szürkébb lenne a show! :thumbsup:

A drognyomozó Richard Cabral eszméletlenül tökösen-dögösen fel van festve :sör:

A rendőrfőnök Kevin Rahm pont olyan, amilyennek Riggs és Murtaugh főnökét képzelném :sör:

A rendőrségi pszichológusnő Jordana Brewster nem csak hogy gyönyörű, de ő a fiúk védőangyala :sör:

 

És végül a legszebb-legjobb, Trish szerepében a nagyon szerethető, és elképesztően szexi Keesha Sharp. :thumbsup:

 

Remeknek tűnik Johnathan Fernandez is, mint rendőrségi orvosszakértő, de egyelőre nem kap elég képernyőidőt, pedig lenne benne potenciál/humorforrás… :-/ :sör:

Azt hiszem, talán már sikerült kellőképpen érzékeltetnem, hogy mennyire bejövős nekem/nekünk a Lethal Weapon sorozat. :thumbsup: :-DDD

This Is Us s01e01-e02 & Lethal Weapon s01e01 & No Tomorrow s01e01

Még mindig csak sorozatozni van kedvem: de az ősz már csak ilyen. Bőséges a felhozatal új sorozatok terén, és lelkesen csapongok közöttük, mint kiéhezett magyar a svédasztalnál, hol ebbe, hol abba beleharapva, miközben tobzódnak a különféle ízek az ínyemen. :-)

This Is Us s01e01-e02

„- First came...

- Me!”

Már idejét sem tudom, hogy mikor éreztem utoljára ilyen zsigeri döbbenetet, ilyen lelkem legmélyéig átjáró, szívszorító, mégis a felhők közé emelő örömöt, amit ennek a sorozatnak az első epizódja okozott…

…elképesztő volt, egy igazi, megrázó, de boldogító emberi történet. :respect: :leborul:

Igazi, lélekkel teli 10/10-es epizód, ami könnyedén, erőlködés, izzadtságszag, és laborban érlelt sterilitás érzete nélkül hozta „A Tökéleteset”. :megarespect:

Egyébként időközben eszembe jutott: megvan, mikor hidaltam le így, ennyire egy sorozatepizódtól.

2007-ben a Heroes s01e01. Az volt rám ilyen-efféle megrendítő revelációval… :goldenmemories:

És micsoda párhuzam: abban is, és ebben is Milo Ventimiglia az egyik főszereplő. :sör:

„- And Dad said...

- Gee!”

…egyébként azért ebbe belegondolni kicsit elszomorító is: hogy szinte tíz évente egyszer dobnak egy-egy döbbenetesen hatalmasat sorozatfronton, miközben évente legalább (mittomén, Winnie biztosan pontosan megmondaná…) 150-200 új sorozat üti fel a fejét USA és Európa szerte.

Na, mindegy. :-P :-/

Vissza a főtémához: ha valaki azt mondja nekem, hogy „családi dráma” hááát… legalábbis sok minden megfordul a fejemben. :-P :-S

Olyan „szeretlek-nem szeretlek”, „se veled, se nélküled”, „nem értesz meg, megértelek”, „megbántottál-haragszom-elhagylak-megbocsátok-visszajövök”, szóval, efféle _„drámázásra”_ gondol az ember. Legalábbis én. :-P

…és nem mondom, hogy ez egy amolyan felcsigázó, „de nagyon meg kellene nézni ezt!” ingerenciát keltene bennem. :suxxx: :thumsdown:

Egy marha nagy szerencsém volt a This Is Us-szal kapcsolatban: nagyon jókat olvastam róla – és kíváncsi lettem. Hála a Jó Istennek… Köszönet a rivjúkért! :sör:

„- And then came...

- Me!”

Leültem a pilot elé, és igazából nem nagyon voltak elvárásaim, mondjuk, abban azért bíztam, hogy legalább Katinak tetszeni fog – ha nekem nem is… –, és legalább ezzel le fogom tudni a „kötelező” „csajos-csajnak bejövős” sorozatot, amit rendszeresen számon kér rajtam. ;-) :-)

Erre azt mondom: szvsz tényleg a _családi dráma_ a legjobb kifejezés a szériára, mégis olyan szerethető, megrendítő és emberi, hogy az embernek a lelke belesajdul.

Persze, nem is lehet ez másként, amikor a sorozat írója az a Dan Fogelman, aki a „Crazy, Stupid, Love.”-ot is jegyzi, ami szerintem nagyon szerethetően mesélt az emberi kapcsolatokról. :sör:

És igen, a nagyszerű történet rendkívül fontos (ha nem a Legfontosabb!), de nagyon fontosak a remek színészek is, akikben ebben a sorozatban nincs hiány. :respect:

A történet három szálon fut, de mindhárom szál találkozik, hatással bír egymásra – és végső soron, a három szál egy történet. :sör:

Milo Ventimigliá-nak tökéletes partnere Mandy Moore, és annyira jó őket együtt látni, annyira jó értük szorítani. :thumbsup:

„- And Mom said...

- Whee!”

 Chrissy Metz és Chris Sullivan nekem kicsit „Mike & Molly”-s – de mivel én szeretem azt a showt is, igazából semmi bajom velük, sőt, szerintem a legjobb poénokat ők ketten kapják, ami sokszor nagyon jól jön. :-)))

Talán legkevésbé (ami azért még mindig elég durva, olyan 7/10-es tetszési index! csak a másik két szálhoz képest... hm… „gyengébb”) Sterling K. Brown és Susan Kelechi Watson kettőse tetszik, de őket meg azonnal megdobták Ron Cephas Jones karakterével, ami egy nagyon jó plusz dinamikát adott a (szinte) „tökéletes kapcsolatnak”.

És hogy beszéljek már egy kicsit arról is egy kicsit, hogy ha az első részt tökéletesre értékelem, akkor mit mondok a másodikra?

Nos, igazából azzal sincs „baj” – csupán egyetlen egy dolog miatt értékelem… hm… „kevesebbre”, mint az első: ez pedig az, hogy a végén olyan pofont adott _nekem_, hogy csak pislogtam…

…és rohadt rosszul esett: miközben teljesen tisztában vagyok vele, hogy az Élet milyen, hogy változunk, hogy dolgok elmúlnak és újak jönnek… de mégis, nagyon fájt a az utolsó jelenet. :-(((

„- And then came...

- Me!”

De nem kárhoztatom ezért a sorozatot, mert sikerült azt is úgy interpretálni, hogy szerethető lett a megrázó pillanat – és mint mondtam, nyilvánvaló még szentimentális számomra is, hogy az Élet akkor sem hoz mindig jót, ha az ember úgy érzi/azt hiszi, hogy valakik már… nagyon megérdemelnék a zavartalan boldogságot.

Piszokul jól indult ez a sorozat, évek óta nem éreztem már ilyen „rákattanást”. :thumbsup:

Elvileg tíz részes az évad, nagyon bízom benne, hogy a színvonal töretlen marad. :sör:

Nagyon szorítok ezért a három/egy családért. :fingerscross:

„- And we said...

- That's three!

- Big Three?

- Big Three!”

Lethal Weapon s01e01

Én nagy rajongója vagyok a Mel Gibson és Danny Glover filmeknek, szóval – nálam ez a sorozat elég nagy hátránnyal indult… :-PPP

Damon Wayans?! Most komolyan Damon Wayans?!?! Az a „B” és „C” vígjátékokban szereplő rossz ripacs – mint Roger Murtaugh…?! :-PPP

És Clayne Crawford?! A Rectify-ból a köcsög autósboltos férj…?! :-P Aaaz?! :-PPP Ő fogja játszani Mel Gib… izé… Martin Riggs-t?! Ez valami vicc…?!?! :-PPPPPP

Na, hagyjatok lógva ezzel a sza… szarkasztikus szereposztással. :-PPP

Egész egyszerűen: nem tudok semmiféle észérvet mondani arra, hogy miért néztem meg mégis…

…de megnéztem.

Kétszer is. :-P … ;-) :-)))))

A fene vigye el: kerestem benne a régi, az eredeti Riggs & Murtaugh filmek feelingjét – és megtaláltam; kerestem benne valami újat, valami frisset – és megtaláltam; kerestem benne a buddy cop filmek varázsát, ami teljesen át- és beszőtte a Lethal Weapon _film_szériát – és megtaláltam.

Nemhogy nem tudtam haragudni rá – de kifejezetten megkedveltem. :sör:

Nem tudom, hogy meddig fogok mellette ragadni a sorozatnak… de azt hiszem, egy darabig biztosan megnyertek maguknak. :sör:

No Tomorrow s01e01

 

Addig-addig kerestem Katicámnak csajos sorozatot, hogy a fenébe is: hát nem megtaláltam?! :-S :-/ :-)

Hát igen, ez _tipikusan_ az a kedves-bájos-romantikus-csajos sorozat, amit az ember megnéz az élete párjával… de azért belülről legszívesebben szétvakarná a vakbelét. :-S :-O ;-)

Egészen jól bírtam – még igyekeztem élvezni is – a következő párbeszédig:

„- In addition, I like your... bum, too, probably more than you like mine.

- Man, I doubt that.”

Ekkor egészen elgondolkodtam, hogy mi lenne jobb: lenyelni egy konzervnyitót, vagy beletenyerelni egy rozsdás, 120-as szögbe…?! :-OOO

És az is eszembe jutott, hogy nem véletlen, hogy a legtöbb csaj nagyon szeretne egy megértő, türelmes, csillogó szellemiségű _meleg_ pasit barátjának… :-)))

…lehet, hogy a szingli, romantikus csajok mellett épp ez csoport a sorozat célközönsége… :-P

Na, mindegy.

Lehet, hogy kénytelen leszek még leülni egy-két rész elé… mert ugye családi béke, meg minden… de ha egy-egy rész alatt kénytelen leszek figyelemelterelésnek tűket szúrni a körmöm alá, hogy ne vonyítsak, akkor azért lehet, hogy megfontolom a diszkrét cancelt… :-P ;-)

Luke Cage s01e01-e02 & Westworld s01e01-e02 & Bull s01e01 & One of Us s01e01

Sorozatoztam mostanában: elég rövid egy-egy epizód ahhoz, hogy esténként bevállaljak belőle egy részt, és ha esetleg bejövőset találok, akkor a részek előrehaladtával az élmény egyre mélyebbé, intenzívebbé válik. :cool:

De persze, ez mindig lutri: a címben szereplő négy sorozat pontosan el is oszlik a pro és a kontra oldalon…

Luke Cage s01e01-e02

Nálam okosabbak azt mondják, hogy ez „blaxploitation”… Hááát, arról dunsztom sincs, hogy tényleg az-e, de hogy baromira berántott, ahhoz kétség sem fér. :sör:

És tulajdonképpen azzal rántott be, ami általában nem a képregényfilmek sajátja: a csendességével, a lassú, fenyegető, sokat sejtető, felszín alatt izzó, kirobbanásra kész hömpölygésével.

A könyörtelenségével, az embert, mint individuumot, teljesen semmibe vevő, fapofájú csörtetésével, ami olyan ijesztő és fenyegető, hogy az ember gyomra az epizód elején összeszűkül, és a végére már a torkába tolakszik…

…és egy olyan hőssel (Mike Colter), aki nem akar hős lenni: de félrenézni, szemet lesütni, szégyentől pirulni sem akar.

Aki elvileg sebezhetetlen, de egyszerűen – olyan kegyetlenek és kíméletlenek az ellenfelei, hogy nem tudja az ember nem félteni.

Shades (Theo Rossi) még gyakorlatilag semmit nem csinált – mégis, a hátam borsódzik minden egyes megjelenésétől… :respect:

…és (Don’t Call Me) Cottonmouth (Mahershala Ali), a kifinomult üzletember, akiből olyan brutálisan bújik ki néha az ösztönlény, hogy a vér megfagy az emberben. Nem egy Wilson Fisk, mégis, csak hozzá tudom hasonlítani, olyan kaliber. :respect:

Remek történetvezetés, pompás karakterek, iszonyú jó hangulat – csak dicsérni tudom. :thumbsup:

Nem tudom, hogy a végére hova fut ki, de az biztos, hogy az indítás olyan, mint a gépszíj. :sör:

Westworld s01e01-e02

 

9,3 ember…?! 9,3…?!?! Miért nem 11,2?! Vagy 15,7…?! :-OOO

…

Oké, kezdjük távolabbról: 1973 – Yul Brynner – Westworld (magyarországi bemutatója: 1988(!!!) :eh: Hagyjuk... :-/ ).

Mit is mondhatnék, szerintem alapélmény. Elvileg Cameron is innen eredeztette a Terminátorát. :sör:

Nos… (Istenem, annyira szidnám ezt az HBO sorozatot, hogy fizikálisan kell visszafognom magam, hogy ne trágárkodjak…)

…talán azt mondhatnám, hogy a 25 milliós dolláros pilot ide vagy oda (hol vagyunk már a Lost 2004-es 1 milliós pilotjától, amikor azt hittük, elértük a plafont…?! ), a király meztelen. :-P

Ebben a pilotban _SENKI és SEMMI_ nem érdekelt. Egyedül Ed Harris sötét figurája lenne benne „valami”, de az meg olyan ellenszenves, hogy hányok tőle. :-PPP

NULLÁRA értékeltem minden téren a pilotot: üres, semmitmondó, önmisztifikáló, beképzelt, felfújt hólyag. :-PPP

A leütött karakterre érdemtelen.

De megnéztem a második részt, mert valami „mértékadó filmes blogger” :-PPP azt írta róla: „hogy az első rész se volt semmi, NADE a MÁSODIK! az aztán szintlépés!”.

Gondoltam, akkor bevállalom azt is, biztosan majd akkor…! Lesz nagy reveláció!

Nos… már nem tudom tovább türtőztetni magam… a második rész olyan volt, amikor egy kupac kakát megpróbál valaki kézzel(! :-P) formára pofozni, hogy ne úgy nézzen ki, hogy plötty, hanem… Fogalmam sincs, hogy mit akar vele. :-PPP

Az érdeklődésemet sikerült teljesen a nulla alá csavarnia, és a játékidő hossza miatt külön nagyon szívesen vernék a készítőkön egy szöghúzókalapáccsal. Ez az önnön alányalásától nyálhabos, üres bábot, amiből pillangó már a büdös életbe’ nem lesz, elnyújtani majdnem egy órára, az szerintem kimeríti a bűn fogalmát.

Ha ez nektek 9,3, akkor jó – szerintem, egy nagy nulla. Ha találkozunk az utcán, kerüljük ki egymást időben és nagy ívben… :-PPP

Kb. pont ezek az érzelmek ültek ki az én arcomra is a két rész után:

(Oké, el is fáradtam ebben az érzelmi kitörésben, a többiről már tényleg csak címszavakban.)

Bull s01e01

Egy Lie to Me, és egy The Mentalist közös klón: mégis, ami kijött belőle, az könnyed és kellemes. :sör:

Nem, nem fogom törni magam az új részekért, de hogy egy-egy epizód elé szívesen lehuppanok bármikor, az szinte biztos.

Asszonnyal nézős, könnyed közös program. :thumbsup:

One of Us s01e01

Piszokul vártam, hogy végre megint valami remek angol krimi/dráma/thriller…!

…de rohadtul pofára estem. :-///

Hiába Jo Dempsie (Skins, The Fades, Game of Thrones), akkor sincs/nem volt ebben a pilotban egy szimpatikus, érdekes karakter sem.

Nem érdekel tovább, hiába csak négy rész – és én még nem csináltam ilyet angol minivel. :-(((

:shameonthem: