The Frankenstein Chronicles s01 & 45 Years – 45 év & Spectre – A Fantom visszatér & 400 Days

The Frankenstein Chronicles s01

Kicsit nehezen néztem végig, ugyanis Karácsony tájékán nem nagyon volt kedvem ezzel az eléggé „belemenős” sorozattal tölteni a napjaimat: de most már sort kerítettem az utsó két részre is.

Egy hat részes „évadot” nem nagy kunszt letudni, szóval, nem éreztem a dolgot „kényszerű munkának” – főleg azért, mert a feszültséget is remekül tudta tartani-fokozni. :sör:

Ráadásul Sean Bean – az Sean Bean. :respect:

Az első rész remek, gyomorba vágó felütéséről megemlékeztem a blogon, ám a második és a harmadik epizód már lassabb mederben folyt-folydogált, amit azért visszalépésként értékeltem.

:-/

Egy hat részes mininél nem feltétlenül érdem, ha azt érzi az egyszeri néző (vagy legalábbis én… :-P ), hogy itt bizony „helykitöltés” folyik, és „hat részt akkor is forgatunk az alapanyagból, ha csak négy forgatókönyvünk van!” :-P :-/

Néha azt éreztem, azért hozzák a frászt az emberre egy-két durva horrorpofa véletlenszerű megjelenítésével, mert más ötlet nem nagyon van a feszültség fenntartására… :shameonthem:

:-P

Szerencsére – mielőtt a lassúság, és a random rémisztgetés elvette volna az ember kedvét – a 4-5-6 részek már újra az első epizód nyomdokaiba lépnek, és a végén elégedett szájízzel álltam fel a tévé elől. :sör:

Sőt: azóta rá is kerestem a neten, hogy lesz-e második évad. De egyelőre erre nem találtam választ…

Fontosnak tartom leszögezni: nem azért kerestem/keresem a második évadot, mert akkora a cliffhanger az első évad végén, vagy hogy olyan befejezetlen lenne. Én úgy érzem, remek lezárást kaptunk, ami után bennem semmiféle hiányérzet nem maradt – de(!) olyan potenciált tettek bele/dobtak be, ami egy, talán (sőt…! biztosan!) még az első évadnál is remekebb második szezonra ad lehetőséget! :ihopeso:

Marha jó lezárás volt, na. :sör:

És ha már Sean Beant dicsérem – és nem is tudom eleget dicsérni :thumbsup: –, akkor kénytelen vagyok megjegyezni, hogy más (hogy is mondjam… amolyan „főszereplő közeli”) színész nem segítette őt, hogy átvegyék tőle a terhet.

Richie Cambell (Nightingale) túl kétdimenziós volt :-/, Anna Maxwell Martin (Mary Shelley) meg jószerivel csak egy, vagy inkább „féldimenziós”. :-PPP

Ők nem igazán támogatták, erősítették a főhőst – inkább maguk voltak rászorulva az ő támogatására. :-/ Akkor meg minek nekik az a rengeteg képernyőn töltött idő…?! :-PP

Szerencsére, a mellékszereplők már annál ízesebbek, különösen Charlie Creed-Miles (Pritty) és Robbie Ghee (Billy). :sör:

Összegezve, remek kis sorozat volt: hibái és hiányosságai ellenére, szerintem nagyszerű, izgalmas, vérfagyasztó(an jó! ;­-) ) szórakozás. :sör:

Nagyon bízom benne, hogy lesz második évad is… :fingerscross:

#dontkillseanbean

:sör:

 45 Years – 45 év

A Stille hjerte angol párja lenne, de szvsz annyira nem jó, mint a dán film.

A pár (Charlotte Rampling és Tom Courtenay) a 45. házassági évfordulójára készül, amikor egy váratlan levelet kapnak, amiben a férjet értesítik, hogy Svájcban megtalálták az 50 évvel korábban, az Alpokban lezuhant barátnője holttestét, tökéletesen konzerválva egy gleccser jegében.

Őszintén szólva, én azt vártam, hogy valami „szaftos” régi gyilkossági sztori fog kibontakozni ebből az alaphelyzetből, de egészen másról szól a dolog.

Szerelem, összetartozás, csöndes, békés együttélés honol a pár között, ami valahol: a boldogság.

És ennek a kapocsnak a „húrjait pengeti meg” ez a sokkoló hír, ami azért pár revelációt tartogat mindkét fél számára – bár azért azt fontosnak tartom elmondani, hogy főleg a feleség a főszereplő, és az ő oldalát ismerjük meg jobban.

Kellemes, kedves film volt.

De igazából nem éreztem a végén azt, amit… a Stille hjerte végén meg igen.

Egyszer meg lehet nézni, simán.

Spectre – A Fantom visszatér

Remélem, most már (ezzel) végre véget ér a Daniel Craig „fémjelezte” :-P Bond-éra.

Remélem, a 2006-os Casino Royale után az asztal/ágy/komód/bárpult (a nem kívánt törlendő!) alá beájult kritikusok és filmnézők, akik a „Bond-korszak forradalmi megújításáról és megújulásáról” áradoztak és ábrándoztak, mostanra már maguk is belátják, hogy immár Craig-gel olyan mélységekbe zuhant a Bond-franchise, amit rémálmukban sem mertek gondolni.

Remélem, most már valaki más veszi át a stafétát, mert Pierce Brosnan idején nagy pofával hőbörgött az egyik producer, hogy „Bond sosem lehet 50 éves!”. Craig mindjárt tölti a 48-at…

Remélem, egy új Bond visszahozza a sorozat régi fényét.

Remélem, találnak még valami olyan forgatókönyvírót, aki tud _JÓ_ Bond-sztorit írni.

Remélem, hogy más is belátja, a Star Wars császárát megszégyenítő, übermensch mastermind behozatala, aki egész életében azzal baszakodott (a világhódító terve mellett, naná), hogy Bond életét keserítse folyamatosan, nemhogy elkeserítő blődség, de egyenesen siralmas.

Remélem, Christoph Waltz egyszer (nem kell több, csak egyetlen alkalom, könyörgöm!) tud más figurát hozni, mint a Basterds főnáciját, mert bárhol, bármikor látom, mindig ugyanabban a karakterben van. És már nem kicsit uncsi, hogy így „beleragadt”. :-PPP

 Remélem, Dave Bautista már 100x megbánta, hogy bevállalta ezt a nullás, semmi újat nem hozó, „főgonosz főgyilkosa” figurát. :-///

(Én mindenesetre már megbántam, hogy megnéztem ezt a filmet… :-PPP)

Remélem, most már (ezzel) végre véget ér a Daniel Craig „fémjelezte” :-P Bond-éra.

(Igen, tudom, hogy ezt már mondtam. :-P )

400 Days

…hogy ez mekkora egy ótvar hulladék volt… :eeekkk:

Hja, és véletlenül sem sci-fi, csak egy ócska „C”-horror. :-PPP :thumbsdown:

Childhood’s End s01 – A gyermekkor vége & Sherlock (Holiday Special): The Abominable Bride (s04e00)

Két nagyszerű sorozatélmény… végre! :sör:

Childhood’s End s01 – A gyermekkor vége

Nem, nem olvastam. :shameonme:

De az azonos című SyFy minisorozat viszont nagyon bejött. :thumbsup:

Alapvetően csak egy gondom van az egésszel: miszerint ez nem sci-fi.

Hanem misztérium.

Ám annak kiváló. :sör:

„Letaglózó és felemelő” – írta a filmfelirat egyik fordítója, „Falatka (@falatka2003)” a twitterén, és én maximálisan egyet tudok vele érteni. :sör:

Gondolkoztam a dolgon, és úgy érzem, nem tudok spoilermentesen írni az élményről, szóval, ettől a mondattól kezdve:

SPOILER WARNING!!!!

A film, a történet víziója szerintem (legalábbis a SyFy interpretálásában) valahol a valláson, az „istenhiten” csapódik le: ergo, Isten elküldi (ráereszti) a Sátánt és ördögeit a Földre, hogy – akarata szerint – elhozzák az emberiség végét.

Azért ez erősen egy vallási (vallásellenes?) vízió.

De félreértés ne essék: annak viszont döbbenetesen jó (mondom én, a hívő keresztény).

És ez nem úgy történik, hogy kénköves eső hullik alá, és az ördögök véres agyarral szaggatják szét a testeket-lelkeket: pont ellenkezőleg.

Egy csodálatos aranykor jön el: megszűnnek a háborúk, megszűnik az éhezés, a nélkülözés, minden ember boldog, elégedett, és kiegyensúlyozott lesz.

Ám az egésznek az a célja, hogy kiforrjon egy új, különleges emberi generáció – és hogy a „régi” pedig amúgy „boldogan” fogadja el a… végét. A Véget.

Úgy gondolom, hogy a SyFy minisorozata a feszültségben, a történetvezetésben a legerősebb.

Volt olyan rész, amit szinte moccanás nélkül néztünk végig, döbbenten bámulva a képernyőre. :thumbsup:

Szándékosan ébreszt fel az emberben olyan ősi félelmeket, amiket elsősorban a vallás táplált belénk – még akkor is, ha volt balszerencsénk a szocializmusban felnőni.

És innen jön az igazi „pofon” a végén, amikor az egyszeri néző (vagy legalábbis én…) ráébred arra, hogy az ördögök igazán empatikus, humánus, jóindulatú lények, akik emberségesebbek és megértőbbek az emberekkel szemben – mint az a „Felsőbb Hatalom”, aki/ami valami „Nagy Terv” alapján, jeges fővel, érzelemmentesen döntött a sorsuk felől.

Mivel hiszem, és vallom azt, hogy a Sátánnak nincs _„azonos”_ hatalma Istennel, és az ördögök csak addig tudnak elmenni, ameddig a Mennyei Atya megengedi nekik – így számomra teljesen elfogadható volt, hogy a „láncos kutya”, illetve, az egyáltalán nem jeges, és szenvtelen, hanem inkább bölcs, megértő, és emberséges „ítéletvégrehajtó” szerepében láttam Karellent és társait.

Akik a „Felsőbb Hatalom” akaratának egyszerű végrehajtói csupán.

És igyekszenek ezt a „munkát” mind a „megbízó”, mind az „elszenvedő” szempontjából tisztességgel, és empátiával elvégezni.

Ennek fényében talán nem is meglepő nektek, hogy számomra a Karellent megformáló Charles Dance alakítása lett a legemlékezetesebb. Minden értelemben. :sör:

 

Ám ez nyilván kritika is az összes többi szereplővel szemben, akik közül egy sem tudott megfogni, megérinteni – és bár igazából _egységesen_ az Emberiség sorsa érdekelt, de a film (fő)szereplőinek egyéni sorsa… nem tudott megfogni, bevonzani. :-/

És ez azért hibául felróható a készítőknek, azt hiszem… :-(

Nem tudom, mennyire azonos a SyFy minije Arthur C. Clarke eredeti művével, és mennyiben tér el attól, de azt tudom, hogy a SyFy interpretálása (hibái ellenére) nagy hatású, nyomasztó… mégis felemelő alkotás lett. :respect:

Az egyik legizgalmasabb, legemlékezetesebb, legelgondolkodtatóbb minisorozat, amit valaha láttam.

:thumbsup:

Must see. :sör:

Sherlock (Holiday Special): The Abominable Bride (s04e00)

Úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek, aki visszakapja a kedvenc játékát. :-))) :sör: :thumbsup:

Majd’ két évvel ezelőtt nem éppen „boldog” hangulatban búcsúztam kedvenc detektívemtől…

…ám most azt mondom: játékossága, ötletessége, eredetisége teljében tért vissza újra közénk!

:sör: :thumbsup:

Nem, egyáltalán nem érzem azt, hogy „amolyan” történet nélküli „kosztümös nosztalgiázás, üres tribute jópofizás” lett volna – szerintem épp ellenkezőleg!

Pont, hogy nagyszerűen kihúzta a sárból a történet elakadt (megfeneklett…) szekerét, és egy fantasztikus kezdőlökést adott neki az új évadra, és nagyszerűen kötötte össze a harmadik és a negyedik évadot! :respect:

 

Oké, meglehet, hogy ne adjatok a véleményemre (most se… :-P ;-) ), mert amikor megütötték a fülemet a sorozat zenei főmotívumának oly’ rég hallott taktusai, akkor egyszerre sírtam és nevettem, beleborzongtam és kimelegedtem – és boldognak éreztem magam, mint egy jóllakott csecsemő.

:-DDD :-OOO :igenigenigen:

 

Kati úgy nézett rám, hogy szerintem tutira vette: „nah tessék, tudtam, hogy ez egyszer bekövetkezik… most ment el végképp az esze…”.

:-)))

Imádtam ezt az epizódot, minden egyes pillanatát.

:respect:

Ugye, nem lesz ennél rosszabb a negyedik évad sem… Ugye, nem?!?!

:sör:

Várom.

:thumbsup:

Benedict Cumberbatch, Martin Freeman, Mark Gatiss, Steven Moffat

:respect:

Kingsman: The Secret Service – Kingsman: A titkos szolgálat & Elephant Song – Elefánt dal

Kingsman: The Secret Service – Kingsman: A titkos szolgálat

Samuel L. Jackson karaktere iszonyúan idegesített: ilyen elcseszettül idegesítőre megírt sablongonoszt, aki önmaga ripacs karikatúrája, még életembe’ nem láttam. :-PPP

Nah, kiírtam magamból az egyetlen negatívumot: jöhetnek a pozitívumok! :-)

Marhára tetszett. :sör: :-D

Tempós volt, fordulatos, jópofa, meghökkentő – és coool. :thumbsup:

Ugyanabban a kategóriában indult, ahol a „The Man from U.N.C.L.E.” – de míg az számomra elbukott, ez 100x jobban teljesítette a feladatát: azaz egyszerre tisztelgett a „titkosügynökös” filmek előtt, és hozott új színt, tett fel új hőst a palettára. :sör:

„– Hogy hívják a kutyát?

– J.B.

– James Bond?

– Nem.

– Jason Bourne?

– Nem.

– Hát akkor?

– Jack Bauer.”

:cool:

:-DDD

Piszok Colin Firth még mindig nagyon jó. :respect:

(Katicám kérdezte döbbenten a nyitójelenet kommandósakciójánál: „Ez Miszter D’arcy?” – mire én: „A francokat, ez Colin Firth!” :-))) Igaz, tényleg nem láttam a Bridget Jonest, ;-) de egyébként vettem, hogy mire gondol… csak nehogy már! :-)))) )

{Megjegyzés: egyébként Katicám nagyon ritkán olvassa a blogomat, de ezt most pont sikerült. :-D És kissé meg is sértődött, hogy „lejáratsz a blogodon?!”. Nem is járatlak le, Kincsem! :pussz: Példálózok Veled. Mint csajosfimnéző etalonnal… akinek néha nagyon jó – és vicces! :-) – észrevételei vannak.:imádlak: :-) }

Igazából nagyon jól állt neki (mármint Miszter D’a… izé, már teljesen belezavarodok! :-) Colin Firth-nek, na!), mint kifinomult angol arisztokratának, hogy mesterfokon űzi a „mortal kombat”-ot, és kütyüinek száma meghaladja, vagy legalábbis egalizál Bond és Q titkos bigyóival. :-)

Mark Strong és Michael Caine is nagyon ott volt a szeren, Sofia Boutella elég kemény ellenfél volt, Hanna Alström alakítása pedig… határozottan emlékezetes marad. ;-) :-)

A „Kingsman-kerekasztal” kalandjaiból szívesen néznék meg pár folytatást. :sör:

Elephant Song – Elefánt dal

 

Hááát… valahogy azért többet (jobbat-ütősebbet-meglepőbbet-csavarosabbat) vártam volna.

Egy ilyen, „a pszichiáternek ki kell szednie valami titkosat és fontosat az elmeápoltból” felállásból alighanem lehetett volna… na, mindegy.

Nem volt rossz, nem volt rossz.

De azért annyira nem is volt jó, hogy azt mondjam, ezt mindenkinek látnia kell.

Mondjuk, Bruce Greenwood sose volt valami színészfenomén, és Carrie-Anne Moss is teljesen „elsüllyedt” a rá bízott mellékszerepben – annyira, hogy a nála jóval kevésbé ismert Catherine Keener simán le is játssza…

Hm… Sajnálom, hogy nem tudom igazán dicsérni: de nem nőtt túl az „egynek elmegy”-kategórián.

:-///

Ezt meg csak ide a végére bebököm: ha akartok valami igazán büntető, fizikai fájdalmas romantikus komédiát, akkor a „Perfect Match – A Perfect Wedding” a ti a kínzókamrátok… :-PPP

The Hateful Eight – Aljas nyolcas & The Man from U.N.C.L.E. – Az U.N.C.L.E. embere

 „Válámi ván… dé ném áz igazi.” – mondta 1976-ban Арка́дий Исаа́кович Ра́йкин (Arkagyij Iszaakovics Rajkin), akiről asszem, aligha tudtok bármit is. :-P ;-)
(Megmondom a frankót, én gyerekkoromban ronggyá hallgattam ezt a kislemezét, azaz, pontosabban valószínűleg egy un.„Extended Play”-t, azaz „középlemezt”, aminek oldalankénti játékideje kb. 10-11 perces volt. Ezt csak úgy, mellékesen, érdekességként. ;-) )

Valahogy ő, és a számomra emlékezetes, feledhetetlen mondata jutott eszembe, miután ezt a két filmet megnéztem…

The Hateful Eight – Aljas nyolcas

„I think this just might be my masterpiece.” – mondta 2009-ben Lt. Aldo Raine/Brad Pitt, az Inglourious Basterds, azaz a kivételesen remekül magyarítva, a Becstelen brigantyk című filmben, amit a mai napig Quentin Tarantino legjobb alkotásának tartok, akkor is, ha ezzel egyedül maradok. :sör: :respect:

 

…és meggyőződésem, hogy az idézett mondatot nem csak Lt. Aldo Raine mondta a Col. Hans Landa/Christoph Waltz homlokába rohamkéssel belevésett szvasztikáról, hanem szimbolikusan maga Tarantino is a Basterds-ről. :thumbsup:

 

Nem, nekem nem szárnyalta túl azóta ezt a „mestermunkát” a Django Unchained – és ez a kisebbfajta „csoda” most a The Hateful Eight-nek sem sikerült… :-///

A film első 80 perce, amolyan szvsz szerethető, „tarantinós” szájkarate: nem sok minden történik, de majd’ mindenkit egész jól megismerünk, a helyzet remekül felrajzolódik. Mondhatnák ettől függetlenül akár „unalmasnak” is ezt a végtelen szájtépést, de én élveztem. :sör:

Ám a film „másik fele” (jóval több, mint fele…) mintha egy egészen másik film lenne. :-/ :-S

Jön egy „narrátor”, aki egy csomó olyan dolgot elmond, amit nem tudtunk, és/vagy nem vettünk (vehettünk) észre – és a végén egy nagy, mondhatni, már-már megszokott „tarantinói”-vérfürdőbe torkollunk.

Ezt a részt már nem nagyon élveztem, mint ne mondjak: volt valami feelingje, de valahogy… „ném az igazi”. :-P

Teljesen vegyes érzelmek kavarognak bennem a film kapcsán… és arra gondolok, hogyha nem tudom egyértelműen rávágni, hogy „jó” film volt, akkor…

...akkor inkább nem, mint igen. :-PPP

Még két dolog: meglepetésemre Walton Goggins volt számomra a film legjobbja :thumbsup: – és Michael Madsen (karaktere és alakítása) a leggyengébbje… :-/

Nagyon vártam ezt a filmet, és ez így… elég nagy pofáraesés. :-(((

The Man from U.N.C.L.E. – Az U.N.C.L.E. embere

 

Hát ez meg mi a tosz…?! :-PPP

Paródiának gyenge, önálló, autentikus filmnek eléggé ismerős, és klisés… mint amikor James Bond találkozik a „The Persuaders!”-szel („Minden lében két kanál”).

Hjajj, hogy én hogy imádtam Tony Curtis (magyar hangja: Sztankay István) és Roger Moore (magyar hangja: Láng József) közös sorozatát…! :-)))

 

Henry Cavill és Armie „Lone-Done Ranger” Hammer a nyomukba sem érhetnek… :-PPP

Igazából, nem tudom, mi akart ez lenni: valami „_új_” sorozatindító tribute…?!?! Vagy vmi remake, ami innen is egy kicsi, meg onnan is egy kicsi…?!

…de valójában, mindegy is. :-PPP

Katinak tetszett – én untam: nem izgultam, nem nevettem rajta. :-P :-/

Hogy ezt a középszert miért hypolták itt-ott… fel nem foghatom. :eeekkk:

Hja, és a brutál orosz akcentussal angolul (magyarul) beszélő klisét hanyagolhatnánk már… mert nem kicsit uncsi. :-PPP

Ha tényleg csak ennyi telt Guy Ritchie-től… hááát… szvsz az elég nagy szegénységi bizonyítvány. :thumbsdown:

:-PPP