2014. szeptember 24., szerda

Red Band Society s01e01 & Forever s01e01



Red Band Society s01e01


„- You will be you. You will always be you. You might even be more you.
- How?
- Because, and I'm gonna let you in on a secret now, because your body isn't you. Your soul is you, and they can never cut into your soul.”
 
Néha úgy vagyok vele, hogy egy-egy fellelkesült rivjú egy-egy pilotról nekem többet árt, mint használ.

Mert rögtön behátrálok, begubózok, kimeresztem a tüskéimet: „hja, persze, aha… biztosan nagyon tökéletes, meg egyedülálló, meg a tőkém tudja milyen mérföldkő a televíziózás történetében, hogyne… hagyjál már lógva! :-PPP”.

Szóval, a túlpörgött rajongói „ajnározást” (mert nem rivjút, főleg nem kritikát!) éppen annyira rossz/értelmetlen elolvasni, mint egy elvakult, gyűlölködő fikázást.

És megírni is, szvsz.

Szóval, ha valaki közületek hasonlóképpen érez a fellelkesült, túlpörgött, kontroll nélküli ajnározással, akkor _ne_ olvassa tovább ezt a posztot! :-)

Mert nem tudok mást tenni ezzel a csodálatos, fantasztikus, elképesztően jó nyitóepizóddal, mint leborulva imádni!!! :leborulésimád: :-)))


Egy magát kereszténynek valló embernek nem illik ilyen felkiáltást tennie, de… Úristen!!! :respect:

Micsoda egy tökéletes dobás volt ez a pilot! Hihetetlen!

Végtelenül emberi, minden ízében szerethető, csodálatos karakterekkel, és valami nagyszerű humorral megáldva – miközben egy pillanatra sem veszíti el az önmagából fakadó humánumát, és sugárzik belőle a szeretet, az emberség, a tisztesség. :megarespect:

És ezzel együtt (ezek ellenére…?!) végtelenül szórakoztató, és a főtéma fájdalmas, szívet tépő valósága ellenére… egyszerűen feelgood. :leborul:


Fantasztikusan jó érzés ezekkel a súlyosan beteg fiatalokkal együtt lenni, csodálatos, ahogy beleláthatunk az életükbe, a gondolataikba, a félelmeikbe, a fájdalmaikba, az örömükbe, a bánatukba, a vágyaikba, az álmaikba…

Ráadásul nagyszerű, fiatal színészek keltik életre ezeket a fantasztikus fiatalokat:

Coma Boy: Griffin Gluck, The Rebel: Charlie Rowe, Mean Girl: Zoe Levin, The New Guy: Nolan Sotillo, The Girl Next Floor: Ciare Bravo, The Player: Astro
:thumbsup:

És az orvosi személyzet is végtelenül szeretnivaló, akiket remekül alakító színészek formálnak meg:

Scary Bitch: Octavia Spencer, The Hot Doc: Dave Annable
:respect:


És ne feledkezzek már meg egy (számomra) örömteli meglepetés szereplőről: Thomas Ian Nicholas (American Pie – Kevin). Apukaként. :eeekkk: És marha jól áll neki a szerep. :sör: Hogy telik az idő! (Mármint fölötte, ugye… ;­-) )

A film elején, eleinte úgy éreztem, hogy lesz a sorozatban két ellenszenves, negatív karakter (Mean Girl, és Scary Bitch ;-) ), de úgy csavarodott a történet, úgy szőtték a szálakat, hogy a pilot végére őket is nagyon megkedveltem. :thumbsup: :-)


Azt is muszáj megemlítenem, hogy Shakespeare V. Henrikéből már jópár film merített, idézett – de most, ahogy Red Band Society tette… valahogy újra íze és értelme, új értelmezése lett az V. Henrik százszor citált lelkesítő beszédének:

We few, we happy few, we band of brothers;
For he to-day that sheds his blood with me
Shall be my brother;


…és most ott tartok, hogy kétségek között vergődök. :-S

Mert ilyen bitang jó, 10/10-es nyitóepizód, ennyire szerethető, tökéletes nyitás után, nem létezik, hogy tartani tudják a szintet – hiszen remek pilot után hány és hány sorozat vérzett már el! Pont ezért: hogy nem tudták tartani a színvonalat, és kiderült, hogy a pilot fantasztikussága mögött egy nagy üresség, esetleg káosz, vagy sablonosság, és érdektelenség van… :-///

Komolyan fontolgatom, hogy nem nézem tovább: maradjon meg így, ilyen csodálatos élménynek a Red Band Society, amilyen a pilot volt – és ne adjak esélyt a csalódásra…

(Ezért „tettem le” az első évad után a Dextert is: tökéletes szezon volt. Gyönyörű, fantasztikusan felépített, elképesztő. :respect: Nem hagyhattam, hogy a folytatások (esetleg…) megkeserítsék számomra az élményt. Ott _abba kellett hagynom_. És kész.)

Nem tudom, mi lesz… de asszem, mégis nézni fogom a következő epizódot. :sör:

Nem mehetek el szó nélkül amellett sem, hogy a Red Band Society egy spanyol sorozat, a Polseres vermelles feldolgozása. És én, aki mindig „ütöm” a remake-eket, az újrázásokat, a Killing után most egy másik sorozat újrájáról is el kell ismernem, hogy… tényleg megérte. :thumbsup:


Must see.
:respect:


Forever s01e01


Tegnap megnéztem a Forever pilotját is.

De nagyon rácseszett, hogy utána még a Red Band Society pilotját is bevállaltam… :-P

Ugyanis az RBS mellett olyan színtelen, szagtalan, szürke a Forever, hogy a fal adja a másikat. :-PP

Mondjuk, még _önmagában_ (azaz az RBS-sel való összehasonlítás nélkül) sem tartottam nagy durranásnak – egynek elment. Jobb híján el lehetett (volna) nézegetni.

De így, hogy 100x jobb sorozat is van a placcon: bűnös vétség lenne a Forever-rel tölteni a drága időmet. :-PPP

És csak egy érdekes, személyes adalék a nyitóepizódhoz: édesanyám is nálunk vendégeskedik, és a Kedvesemmel közösen, hárman kezdtük el nézni a Forever s01e01-et…

…és egyszer csak megdöbbenve konstatáltam, hogy a hölgyek békésen alszanak – pedig az epizód még nem ért véget. :eeekkk: :-)))

Szóval, (nem csak) részemről kasza. :-/
:thumbsdown:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése