Penoza s01 & The Brink s01e01 & Mr. Robot s01e01 & Dark Matter s01e01-e02 & Killjoys s01e01

Mostanában belenéztem pár sorozat pilotjába – egynek le is tudtam a teljes első évadát – és most ezekről akarok pár gyors szót mondani.

Penoza s01

István ajánlására vágtam bele ebbe az „ismeretlen” holland sorozatba – és nem bántam meg! :sör:

Igaz, nem mi csirke, 2010-es az első évad (mindössze nyolc rész), de nekünk (merthogy Katicámmal nyomtuk végig :-) ) nagyon bejött. :sör:

És azt hiszem egyértelműen azért volt nagyon nyerő számunkra, mert Anya (a női főszereplőt, Carment, következetesen „Anyának” neveztük végig, amikor a filmről beszéltünk – és többször is témába jött :-) ) végtelenül szimpatikus volt: őt a szerintem egyszerűen gyönyörű Monic Hendrickx formálta meg – akiért végig szorítottunk. :respect:

 

És hogy miről is szól?

Az öt fős család éli hétköznapjait – nem nagyon szűkölködnek semmiben, mert Apa (Niels Gomperts) fű(alatti)ügyeiből ;-) egészen gyönyörű, éppen csak nem fényűző körülmények között élnek.

SPOILER ON!

Aztán mivel Apával még az első részben végez egy bérgyilkos, Anya kénytelen szembesülni azzal, amit eddig nem volt hajlandó (kényelmi okokból…) tudomásul venni. Nem is nagyon tetszik neki az, amivel szembesül, próbálja a tornyosuló felhőket elhajtani a feje fölül, hogy neki semmi köze hozzá, de a dolgok nem így működnek: Apa „üzleti ügyeiért” valakinek felelni kell. És Anya hirtelen három fusztrált gyerekkel kalapács (a bűnözők) és üllő (a rendőrség) között találja magát – és rájön, hogy mivel mindenki csak a saját kedvére akarja őt rángatni, kihasználni, és csak saját leleményességében, és a szintén „fél(al)világi” édesapja hallgatag „elintéző emberében”, Lutherben (Raymond Thiry) bízhat.

SPOILER OFF!

Nekem nagyon tetszett, ahogy csürték-csavarták a dolgokat, hogy nem nagyon lacafacáztak – és a nyolc részes évad pont kellemes volt ahhoz, hogy végig tudják tartani a színvonalat: ráadásul a végét úgy zárták le, hogy az embernek semmi hiányérzete nem marad. Teljes, kerek, és tökéletes az évad, mindenféle cliff nélkül. :sör: :respect:

Nyilván, akkor még nem is gondolták, hogy mennyire jön be a nyilván szűk, hazai közönségnek a dolog, és – feltehetően a pozitív visszacsatolásnak köszönhetően – két év múlva, 2012-ben kezdtek második évadba.

De a magam részéről nem vagyok „rápörögve” a folytatásra: mint mondtam, számomra tökéletes, kerek egész volt az évad, semmi szükségét nem érzem, hogy a karakterek „újbóli előráncigálását”, és nyilvánvalóan ismételt mély vízbe dobását nézzem.

A Dexter első évadával voltam még így: annyira rendben levőnek és tökéletesnek találtam, hogy eszembe sem volt a következő évadokkal tölteni az időmet – számomra onnan már mindenképpen csak lefelé vezetett volna az út, akkor meg minek.

Szóval, remek volt a Penoza (hja, mi állandóan „peonzának” hívtuk egymás között :-) Dávid egy időben nagy híve volt a játéknak… :-) ), talán méltatlanul nem került bele a köztudatba.

:sör:

A többiekről tényleg csak címszavakban.

The Brink s01e01

 

Marha jó felütés, rengeteg poén, Jack Black töméntelen „jack blackes”-húzása, Tim Robbins marha jó karaktere – pol korrektség nulla :sör:  durva nyelvezet pipa :-) „nudity” :-D, szóval, egy igazi, bevállalós HBO sorozat.

Még Katicám is végignevette – én meg csak röhögtem, mint a fakutya. :-DDD

Meg merem kockáztatni, hogy egy HBO sorozat tartani is fogja a színvonalat, szóval, tuti, hogy egy remek évadnak nézünk elébe! :fingerscross: :sör:

(Katicám azóta mindig nyaggat: „mikor nézzük már annak a vicces sorozatnak a következő részét?!”. :-))) )

Mondjuk, szinkronosan lenne/lehetne tökéletes… ;-)

Mr. Robot s01e01

Sokan dicsérték, nekem is tetszett, de jóval visszafogottabb vagyok vele, mint a The Brink-kel.

Ugyanis az epizód végén a „cliff” számomra inkább fanyar volt, mint „finom”, és rögtön belém vágta a kést a továbbiakkal kapcsolatban… Ergo: ezt simán el lehet innen cseszni. :-S

Várom, és meg fogom nézni a második részt is – csak aztán nehogy Traveler-szindróma legyen belőle… :-S

Dark Matter s01e01-e02

Marha mázli, hogy egyből két részt szedtem le belőle, mert a pilot után (ha nincs a gépen megnézésre várva a második epizód) simán kaszáltam volna. :-P

Így viszont, a második rész tudatában, bár még mindig látom a hibáit (hajaj, de bizony! :-/ ), azért megcsillan egy-két dolog, ami miatt a harmadik részt még tuti, hogy bevállalom.

Mert mi volt az, ami nem tetszett?

A műmájerkedés. :-P Attól tele van a tök… födőm. :-P

A „kóbojosan” combra szíjazott dupla stukkerek már elég durva, szemkitolós „jellemző” (ráadásul nekem több szinten is a Firefly jutott eszembe… koppintás? vagy tribute? hm…), de amikor azt egy csaj úgy viseli, hogy közben dobálja a seggét mint egy tüzelő tenyészkanca a lóvásáron, hááát… akkor már kissé nevetséges a dolog. :-PPP

Hja, és láttátok, hogy a vezérlő egy-az-egyben a Star Trek űrhajók vezérlője?! Mindig vártam, hogy mikor lép be Leonard Nimoy ( :RIP: és :respect: ), vagy William Shatner azzal, hogy „átveszem a hidat!”. :-)

A másik meg: könyörgöm. :please:

Nem lehetne esetleg, netalán, mert ugye mégiscsak tévésorozat, ugye, van neki _képi világa_, meg esetleg helyzetek, ahol adódik lehetőség ezt bizonyítani, bemutatni… Mert azért egy kicsit… hm… tré :-P, hogyha a szereplők szájába adott szöveggel mondják el a készítők, hogy „Mert veszélyesek vagyunk.”.

Tényleg?! Nem mondod?!

De. Igen. Mondod. :-PPP

Hát ne mondd, csesszus, hanem _éreztesd_ velünk, _láttasd_! :-PPP

Mindegy, ezektől eltekintve (mert képes vagyok azért túllépni a pozitív dolgok miatt :sör: ) a harmadik részre még biztosan benevezek.

Aztán majd meglátjuk…

Killjoys s01e01

 

Huhhh… Na, itt aztán végleg elgurult a gyógyszere (és elment a józan esze… :-PPP) mindenkinek a SyFy-nál.

Ez akkora gagyi, hogy nem hittem a szememnek – ehhez képest a Dark Matter az a Matterhorn csúcsa!

De tényleg senki? Senki nem vette észre az egész cégnél, hogy micsoda nevetséges, ripacskodó műmájerkedés az egész? Hogy ez nem menő, hanem vérciki?!

„Ötös szintű fejvadász vagyok, te csak hármas szintű! Te még nem vállalhatsz olyan komoly feladatot, mint egy hatos szintű, felturbózott, spéci kiegészítőkkel felszerelt ember megölése! Legfeljebb, ha… na jó, dobj a tizenkét oldalú kockával, aztán meglátjuk!”

Óh, öcsém… :-PPP

Szereplők? Mert karakterek azok nincsenek. :-PPP Hja, igen, vannak szereplők, akik annyira érdekelnek, mint az elefánt seggén a kelés. :-PPP

Történet? Az nincsen. :-PPP Küldetések vannak. (Hurrá, kockacsörgés! :-PPP Hanyas szintű monsztát kell legyakni a dándzsönben?)

Egész egyszerűen ijesztő, hogy a SyFy ennyire lement kutyába. :-PPP A Dark Matternél még csak ijesztgettek (…eddig…), de a Killjoysnál már fullba’ nyomják a kretént. :-PPP

Tényleg annyira rossz a Killjoys, hogy komolyan féltem/félek tőle, hogy fertőző is… :-PPP

…majd figyelem, mikor jönnek ki rajtam kiütések…

:-P

;-)

Meg ne nézzétek, barátaim! Fussatok, bolondok!

:-)))

  

天注定 – Tian zhu ding – A Touch of Sin – A bűn érintése

Nemrégiben a geekz.444.hu-n, a Wu ren qu - No Man's Land című kínai film kapcsán Rusznyák Csaba azon polemizált, hogy a kínai cenzúra „mennyit rágcsálta” a 2009-ben forgatott filmet a 2013-as bemutatásáig, hogy mennyire meg kellett vágni/változtatni, és hogy ez mennyire nem látszik meg a végeredményen.

Én meg így, A Touch of Sin után, azon merengtem el, hogy vajon hogy a búbánatos égbe sikerült ennek a filmnek elkerülnie a cenzúrát. (Elkerülnie?! Kínában?! Irónia!!! :-P)

Mert ha ezt cenzúrázták, öcsém, akkor én nem tudom, milyen félvak-félsüket-féleszű cenzúrázhatta… :eeekkk:

Vagy tudod, mit mondok?! Hát azért nem cenzúrázták, mert ez egy kínai propaganda film! És jócskán kilóg benne a lóláb, hogy mennyire is dicséri a kommunista diktatúrát! :neeeem: :-P

Mindegy, nem is hülyülök tovább ezen :sör: csak annyit mondok: a kemény, „belemenős”, bitang dél-koreai filmek méltó kínai párja került elém. :respect:

Zhangke Jia, aki a forgatókönyvet jegyzi, és rendezte is a filmet, számomra piszkosul letette ezzel az asztalra a névjegyét. :leborul:

És hogyha ebből nem üvölt (legalábbis, egy kicsit is vájt szeműek által észrevehetően) a rendszerkritika, akkor semmiből. :sör:

Nemrégiben dühöngtem baráti körben pár _általam_ szemétnek tartott hollywood-i film kapcsán, és megdöbbenve szembesültem azzal, hogy vannak a barátaim között olyanok, akik kifejezetten remeknek tartják az általam… hm… „rendkívül alacsonyan értékelt” :-P műveket.

Az egyikről megfogadtam, hogy soha többet szóba se hozom, és a címét sem vagyok hajlandó kiejteni (MMFR :-P ;-) ), a másikkal viszont nincs ilyen fogadalmam, szóval, ide is hozom menten, hogy összeméressék és könnyűnek találtassék A Touch of Sin mellett.

A kutyája megölése miatt egy fél várost kiirtó John Wick esztelen gyilkolásorgiája számomra végtelenül taszító, mint ahogy a The Raid 2: Berandal-é is… :-///, és csupán az az „eszmei” (Jézusom…  ezekkel egy szövegkörnyezetben az, hogy „eszmei”… :eeekkk: ) mondanivalójuk, hogyha profi gyilkos/harcművész vagy, képességeidnek teljében, akkor bárkit/mindenkit megölhetsz. Bárhogyan. A lehető legváltozatosabb módokon. :-///

A Touch of Sin – bár van benne halál és gyilkolás bőven… no, azért korántsem annyi, mint a fent említett két filmben – valójában arról szól, hogy egy ember hogyan juthat el arra a szintre, hogy kioltson egy emberi életet. És hogy ez mekkora dráma is, eljutni az ilyen kényszerű, vagy vállalt lealjasulásig…

…és ember legyen a talpán közöttünk az, aki a főhőseink helyzetében, lelkiállapotában, képes lenne (_ott és akkor_) másként, jobban dönteni…

A Touch of Sin egy antológia, végtelenül laza szállal összefűzött, négy önálló történet, négy teljesen különböző emberről, akik mind eljutnak az emberi élet kioltásáig – ebben talán csak Zhou San (Baoqiang Wang), a Chicago Bulls sapkás motoros a kivétel, akinek az emberi élet kioltásában rejlő drámája egy egészen másik szinten van…

Súlyos, nyomasztó, fojtogató film A Touch of Sin, ami közben egyáltalán nem fest idilli képet korunk Kínájáról. (Cenzúra?! Egy nagy lófüttyöt, azt…) :sör: A No Man’s Land szerintem a lába nyomába nem érhet.

Basszus, és én, aki nem nagyon tartom magam a kínai rendszer „barátjának” :-S :-P , most kénytelen vagyok egy újabb kínai filmre azt mondani, hogy: must see.

:respect:

Gravity Falls s02e11 (vagy e31) - Not What He Seems - Nem az, akinek látszik

Azért ne feledkezzünk már meg arról sem, hogy az április 17-ei(!!!) amerikai premier után, június 27-én (szombaton), végre leadták magyarul is a sorsfordító s02e11, vagy e31-es epizódot...

...és végre megismerhettük a titokzatos "Szerzőt" ("The Author").

És egy marha jó résszel gazdagodtunk újfent!
:sör:

Már csak egy epizód van vissza a sorozat második évadából: "A Tale of Two Stans", amit az USÁ-ban csak július 13-án mutatnak be - és ki tudja, hogy magyarul mikor...

Remélem, arról is hamarosan hallunk valamit, hogy berendelték a harmadik évadot...!

Gravity Falls - rulez.
:sör:
:-)))

Slow West & The Wedding Ringer – Bérhaverok

Viszont láttam két jó filmet is! Szerencsére… :-)

Slow West

Egy western – Új-Zélandról. És remek! :sör:

Nem egy színes, szélesvásznú, monumentális film – nincs sztárokkal tele tömve – nem végtelenül ravasz a cselekmény: de minden és mindenki a helyén van benne, és pompásan működik. :respect:

Michael Fassbender, mint vén róka fejvadász, és Kodi Smit-McPhee, mint zöldfülű, naiv szerelmes, egyszerűen remek párost alkotnak. :respect:

És kettősük olyan éles humorforrásra adhatott volna lehetőséget, hogy simán lehetett volna belőle egy fergeteges vígjáték is. De szerencsére nem az lett. :sör:

Volt benne humor is, remek, és működött – de a drámája az amolyan… köpni-nyelni nem tudós volt, amikor John Maclean (írta és rendezte is a filmet :sör: ) kivágott egy-egy aduászt a kezéből az asztalra. :respect:

Amolyan kellemes tévéfilmként csordogálnak az események – és BANG! Az embernek elakad a lélegzete… Aztán megint csak folynak a dolgok… folydogálnak… DURRR! Olyan tasli esik le az égből, hogy szikrázik az ember szeme. :sör:

Emlékezetes jelenetekben bővelkedő, egyszerűségével gyönyörködtető, drámájával hódító, ritka remek film. :sör:

Must see.

:thumbsup:

The Wedding Ringer – Bérhaverok

Katicámnak szedtem le, hogy „biztos valami csajos-esküvős-romantikus film” – erre én röhögtem magam szét rajta: „mert pasis-röhögős-ökörbarmulós film”. :-DDD

A szerencsétlen vőlegény története, akinek egy barátja sincs, és azért kénytelen „bérhaverokat” hívni az esküvőjére, lehetett volna valami poéntalan marhaság – de nagyon is poénos marhaság lett! :-DDD

És ahhoz képest, hogy csak két (általam) ismert színész volt benne (Kaley Cuoco, és Jorge Garcia), mégis sikerült egy simán fergetegesnek mondható vígjátékot összehozni. :sör:

Mondjuk, számomra (nagy NFL rajongónak) a „mud bowl” volt a legjobb jelenet, amikor a „nyugdíjasok” csaptak össze a vőlegénnyel és a bérhaverjaival – és az öregek között ott volt a 72 éves Joe Namath is, és lazán ökörködött ezekkel a hülyékkel. :-DDD

„– Egész jól dob a bácsi!

– Kapd be, buzikám!”

:-)))

És aki még felderített, ő nem más, mint Nicky Whelan…

…keressetek magatoknak képet róla a neten. Megéri. ;-) :-)

Jeremy Garelick (rendezte, és a forgatókönyvet is részben jegyzi), és Kevin Hart (főszereplő) más filmjeire is rá kell keresnem, azt hiszem. :sör:

Összegezve: egy laza feelgood marhaság volt, ami remekül feldobta az estémet. :-D

Jó szívvel ajánlom.

:sör:

Nézhetetlen, élvezhetetlen, értékelhetetlen…

…legalábbis számomra. :-/ :-P

Kiírom most már magamból (hogy végre kivethesse magából a szervezetem, mint a tüskét), és remélem, még egyszer az életbe’ nem fordul elő, hogy egy ilyen gyűjteményes negatív posztot kelljen írnom.

Ugyanis sokkal szívesebben írok a remek filmélményekről, mint a rosszakról. :sör:

A következő filmeket sem akarom hosszasan fikázni, kikarikírozni – csak leírom röviden, hogy mi volt bennük az, ami számomra csalódást keltett és/vagy élvezhetetlenné tette az egészet.

Hja, és nem az a célom, hogy „szembe menjek az általános közvélekedéssel és/vagy megmutassam, mennyire is „alteros” vagyok az ízlésemmel”. Ha nem tetszett, akkor sem fog, ha kapott ezer díjat, és az imdb-n 11/10-en áll. :-P

Valamint azt is leszögezem, akad pár olyan film a lenti felsorolásban, amiket végig sem bírtam nézni, azaz beletört a bicskám. :-P De azoknak is itt a helye, mert az a „(végig)nézhetetlen”-kategória. :-///

Vágjuk is bele, keményen.

Fehér isten – Jaj. A „színészi” játék olyan szinten volt elviselhetetlen és kibírhatatlan, hogy kb. 20 perc után feladtam. A maníros, az „ordítok, mert nincs más az eszköztáramban”, és a „termékfelmutatós reklámok szintjén mondom fel a szöveget” előadásmódok (mert azért ezt színészetnek nevezni erős túlzás lenne…) egész egyszerűen agyonvágták az egészet. Lehet, hogy attól kezdve, amikor csak a kutya van a vásznon, már egészen remek – de én nem bírtam odáig eljutni. :-///

Bitva za Sevastopol – Én bírom a háborús filmeket, és azt hittem, ez is az. De tévedtem. :-/ A mesterlövésznő szerelmei, családi élete, és az amerikai first ladyvel való számomra teljesen hiteltelen barátsága rohadtul nem érdekelt. Csata meg olyan kevés volt benne, hogy… szóval, nagyon. Ezt se bírtam végigszenvedni. :-///

Dragon Blade – Római légió és a kínai harcművészek? Ez az én filmem!... Nem. Nem az. :-/// John Cusack, mint erőt sugárzó római centurió?! Mindig azt vártam, hogy mikor fordul át az egész paródiába – de ezek ezt komolyan gondolták. :eeekkk: Nem, nem bírtam végignézni. :-///

Mad Max Fury Road – Döbbenet, hogy minden téren viszolygok az egésztől. Ennyire még egy film sem tudott még „maga ellen fordítani”. Teljesen egyetértek anarki kritikájával. Sőt. Szerintem még finoman is fogalmaz…

Penguins of Madagascar – Én azt hittem, hogy van humorérzékem. És azt hittem, hogy imádom a Madagaszkár pingvinjeit, hiszen még a tévésorozatot is szeretem. De én ebben a filmben nagyítóval sem találtam egy poént se. Csak azért néztem teljesen végig, mert a döbbenettől rágörcsöltem: „nem igaz, hogy ez nem vicces! de egyáltalán nem! biztos lesz majd benne valahol egy poén! lenni kell! legalább egyetlen egy tréfácska, amin megrezdül a szám sarka!”. De nem volt egy se. :-///

Spongya Bob: Ki a vízből! – Ezt már megint nem bírtam végignézni. Szeretem SpongyaBobot, szeretem a sorozatot, szerettem a SpongyaBob mozifilmet – de ezt megint mosolytanul néztem (addig-ameddig), csak a arcidegzsába miatt rángott a fél orcázmányom. Nem létezik, hogy lehet humortalan SpongyaBob filmet csinálni – mégis sikerült. :-///

Sense8 s01e01 – Ezt az üres parasztvakítást, uhhh. Láttam már egy-két gondosan összetákolt fércművet, amit megpróbáltak túlfújva rátukmálni az emberekre: de ez volt a kvintesszencia. Ennyire érdektelen sablonhalmazhoz évek óta nem volt szerencsém.  :-///

The Refugees s01e01 – Ez most komoly? Egy döbbenetes sci-fi felütés után elkezdünk családi drámázni az erdőben?! Hogy anyu milyen kétszínű köcsög, és micsoda sötét titkokkal teli előélete van? Dehát a 3 milliárd ember, akik vissza… Nem! Anyu élete sokkal érdekesebb! Hja. :thumbsdown:

Hát nézze ezt, akinek… :-///

Most így összegezve arra jutottam: csoda, hogy még nem vágtam bele a hokedlit a tévébe… :-///

Nos, ahogy a német mondja: „That’s All Folks!”. ;-) :-PPP