The Mandalorian s02e03

Nem meglepő/Meglepő módon… ez egy egészen jó rész volt. Illetve: egy nekem határozottan tetsző epizód. :sör:

(Pedig ugyanaz a Bryce Dallas Howard rendezte, aki a vállalhatatlan, szimplán közröhej s01e04-et… :szemforgat: Lehet, hogy akkor nem benne, hanem Jon Favreau-ban van a hiba…?! :eyescross: )

De ilyen a Mandalorian-sorozat, nem?! :rollercoaster:

Ezért szeretjük, nem…?! Nem…?! :-P :-/ :gyagya:

…ám akadt benne pár mosolygós-megmosolyogtató jelenet. ;-) 

Jack Sparrow Mando megérkezik Port Royal... izé… Mos Trask-ra, és ügyesen leparkolja a zuhanórepülésből megmentett gépet…

– Na banyek, ennek is libáért adták a jogsit… vagy egy szalámis Pizza Hutt-ért…

Bemennek kajálni a megszokott kantinba (ami tök olyan, mint Mos Primkos-ban, Mos Elvisz Presleyos-ban, Mos Lékos Vödörösz-ban, meg Most és Mindörökkönos-ban… egyenkantin, na. Frencsájz. :eeekkk: :-) ), ahol Baby Yoda kap egy tányér polipos arctámadó-levest, amin határozottan meglepődik…

– Ez meg mi a jó pitli volt, te bádogember? Elment teneked az összes eszed, hogy ilyesmivel etetsz egy gyereket?!

Karib-tengeres, elátkozott Davy Jones hasonmások ööö A Tunyacsáp-fejű Quarrenek szívatják a tengeren Mandót, és egy olyan tiviális trükkel verik át, ami méterekről ordít és csapkod…

…ám szerencsére jönnek a többi mandalóriak!

...ööö… biztos, hogy ezek… mandalóriak?!

– This is The Way!

– So Say We All!

 – Hogy tetszett mondani, kezitcsókolom…?!

– Hupszi… régi beidegződés…

 – Mondd csak… hogy is hívják tinektek a neveteket?

 – Kávézó… a francokat! Már megint a régi kondicionálás… A nevem Bob Katana Kryzis!

– Nem is vagy se fiú, se japán… identitás krízis, mi?!

– Kaska Kínau-Supraman Reeves!

– …aztabeborult…

 – Axl Wolves-Roses.

 – A jó életbe’! Nekem is kéne egy ilyen príma, áthallásos név! Mittomén… O’-Din Django-Djardin Go… vagy valami ilyesmi… majd még dolgozok rajta…

 

Ráadásul(!) ezek a ’fake’ mandalóriak azt mondják Mandónak, hogy ő a vaskalapos, fafejű, fundamentalista mandalóriak közül való, és ők meg magasabb kasztúak. Naná, hogy erre Mandó egy „elmészteajóédes…”-dörmögéssel a fogai között elhúz/eltűz a levegőégbe.

Ám mégis az a vége, hogy az „úri mandók” a mi „pór”, begyöpösödött Mandónkat újra belerángatják egy hajó elleni támadásba: a New Republic köztársasági börtönhajó (s01e06) után most egy Old Empire nevű birodalmi hadihajót kell elfoglalnia… az egyenlő mérce miatt, nyilván…

…ami persze simán megy. :sör:

 

– Dobok nekik egy bombát!

– Jé! Nézzétek, rohamosztagos pajtikák, valami üveggolyót gurított ide! Milyen kedves gesztus! Lehet, hogy ő Nemecsek Er…

– BUMM!!!

...

– R-BUMM?! Nem inkább R-WIN?!

 És utána még egyszer elviccelődik ezzel a mi Mandónk.

 

– Itt az elemes, piros üveggolyó! Bekapcsoltam!

– Mi is bekapcsoltuk a mi piros bigyónkat!

– Jövök! Hozom nektek az ajándékot!

– Világítunk, hogy ide dobd!

– Kapjátok el, fehér próbababák! Szórom itt az üveggolyót a rohamosztagosoknak, mint a fruttit az óvodásoknak...

 

– Nézzétek, hogy ez milyen rendes csóka! Adott golyót!

– Te… nem bomba ez vajon?

– Már miért lenne? Csak nem gondolod, hogy lövünk rá, ő meg bombát dob ránk?!

– Úgy… felmerült bennem…

– Naggggyon rosszindulatú vagy. Én szégyellem magam helyetted.

– De miért füstöl és világít…?!

– Biztosan olyan gyorsan dobta!

 Majd találkozunk a szétszoláriumozott Titus Welliver-rel, akit kegyetlenül elintéznek az 'úri' mandók.

– Ne! Ne! Ne gyere közelebb a feltöltődött nylon pulcsiddal, meg a beskár késeddel! Leföldeli az amalgám tömés a fogamban, és... áááá, erről beszéltem, cseszd meg!

 

 ...és utána megint elküldik Mandót valahova, hogy találjon meg valakit, akinek meg kell szerezni valamit, hogy utána elküldje valahova… (óh… medveanyám…)

Itt a Vége még csak közeledni se nagyon látszik…

:-)