One Day – Egy nap & Halo: Nightfall s01 & 7500

 Csak röviden, és távirati stílben…

One Day – Egy nap

 

„Miután együtt töltik egyetemi diplomaosztójuk napját - 1988. július 15-ét -, Emma Morley és Dexter Mayhew között olyan barátság szövődik, amely élethosszig tart. Emma elvekkel és ambíciókkal rendelkező lány, aki arról álmodozik, hogy jobb hellyé alakítja a világot. Dexter tehetős sármőr, aki arról álmodozik, hogy a világ az ő játszótere lesz.
Kapcsolatuk kulcsfontosságú pillanatait a következő két évtized július 15-ei napjainak bemutatásából ismerhetjük meg. Legyenek éppen együtt vagy külön, láthatjuk, amint Dex és Em elfoglalja magát ügyes-bajos dolgaival; megismerjük baráti viszonyaikat és különböző vitáikat, reményeiket és elszalasztott lehetőségeiket, mosolyaikat és könnyeiket. Valahol az utazás során a két embernek rá kell jönnie, hogy amit annyi ideig kerestek, és amire olyan régóta vágynak, valójában végig az orruk előtt volt.”

…amikor egy szerelmes film többet ad, mint amennyit ígér.

És a maga 20 évet felölelő történetével nem csak hogy megindít és elérzékenyít, de elgondolkoztat, és… el is ringat. :thumbsup:

A két főszereplő pedig – Anne Hathaway és Jim Sturgess – jobban nem is lehetett volna castingolva.

:respect:

Korábban két szerelmes filmet szerettem: a Notting Hill-t és az 50 First Dates-t – mindkettőt a maga hibáival, szájbarágós bugyutaságaival, és bájával együtt. :-)

Ilyen a szerelem: észérvekkel megmagyarázhatatlan. :-)

Nos, a One Day kb. 100x jobb mindkettőnél – ráadásul hibát aligha tudok felróni neki. :respect:

Ha csak egy szerelmes filmet néz meg valaki egész életében, akkor legyen ez. :thumbsup:

Halo: Nightfall s01

Nem nagyon volt „Halo”, szóval, ilyen szinten csalódás…

…de egyébként meg egy kellemes mini sorozat volt arról, hogy egy kétségbeesett, halálra ítélt kis csapatnak milyen erkölcsi és morális válsággal kell megküzdenie – sci-fi milliőben.

Még két apró örömöm is volt benne: az egyik, hogy hosszú idő után újra láthattam képernyőn Steven Waddingtont :sör: …

…és hogy a sorozat kapcsán alkalmam volt megismerni Christina Chong-ot. :-)

 

Nem egy „kihagyhatatlan” alkotás, de nekem simán megérte az 5x25-26 percet. :sör:

7500

 

Nem lett volna egy rossz ötlet – csak kár, hogy 97 percben valósították meg, nem pedig 30-ban.

Vagy max. 45-ben…

Ezt tudom, hogy nehéz belőni: néha úgy érzi az ember, hogy az ötlete van olyan jó, hogy elvisz a hátán egy egész sorozatot is, nemhogy 97 percet…

…máskor meg azt gondolja, hogy elég ebből egy 50 perces tévéfilmet készíteni, holott az alapanyag olyan erős, hogy a (mini) sorozat terjedelem is kevés lenne neki.

A 7500-at az alapötlete pont tévéfilm hosszúságúra determinálja, és megsínyli a mozifilmre való széthúzást.

Nem volt fájdalmasan rossz így sem – de lehetett volna rövidebben sokkal ütősebb.