A tegnapi gyönyörűen tiszta idő kicsalt bennünket a Ipolyhoz, Ipolyvecére, ahol a kis falunk, Pusztaberki mellett is elszaladó Derék-patak érkezik meg a "nagytestvérhez" - hogy aztán Szobnál immár együtt érjék el a Dunát, és onnan hömpölyögjenek tovább a tenger felé...
Nem meglepő/Meglepő módon… ez egy egészen jó rész volt. Illetve: egy nekem határozottan tetsző epizód. :sör:
(Pedig ugyanaz a Bryce
Dallas Howard rendezte, aki a vállalhatatlan, szimplán közröhej s01e04-et… :szemforgat: Lehet, hogy
akkor nem benne, hanem Jon Favreau-ban
van a hiba…?! :eyescross: )
De ilyen a Mandalorian-sorozat, nem?! :rollercoaster:
Ezért szeretjük, nem…?! Nem…?! :-P :-/ :gyagya:
…ám akadt benne pár mosolygós-megmosolyogtató jelenet. ;-)
Jack Sparrow Mando megérkezik Port Royal...
izé… Mos Trask-ra, és ügyesen leparkolja a zuhanórepülésből megmentett
gépet…
– Na banyek, ennek is libáért adták a jogsit… vagy egy szalámis Pizza
Hutt-ért…
– Ez meg mi a jó pitli volt, te bádogember? Elment teneked az összes eszed, hogy ilyesmivel etetsz egy gyereket?!
Karib-tengeres, elátkozott Davy Jones hasonmások
ööö A Tunyacsáp-fejű Quarrenek szívatják a tengeren Mandót, és egy olyan
tiviális trükkel verik át, ami méterekről ordít és csapkod…
…ám szerencsére jönnek a többi mandalóriak!
...ööö… biztos, hogy ezek… mandalóriak?!
Ám mégis az a vége, hogy az „úri mandók” a mi „pór”, begyöpösödött Mandónkat újra belerángatják egy hajó elleni támadásba: a New Republic köztársasági börtönhajó (s01e06) után most egy Old Empire nevű birodalmi hadihajót kell elfoglalnia… az egyenlő mérce miatt, nyilván…
…ami persze simán megy. :sör:
És utána még egyszer elviccelődik ezzel a mi Mandónk.
– Itt az elemes, piros üveggolyó! Bekapcsoltam!
– Mi is bekapcsoltuk a mi piros bigyónkat!
– Jövök! Hozom nektek az ajándékot!
– Világítunk, hogy ide dobd!
– Kapjátok el, fehér próbababák! Szórom itt az üveggolyót a rohamosztagosoknak, mint a fruttit az óvodásoknak...
Majd találkozunk a szétszoláriumozott Titus Welliver-rel, akit kegyetlenül elintéznek az 'úri' mandók.
– Ne! Ne! Ne gyere közelebb a feltöltődött nylon pulcsiddal, meg a beskár késeddel! Leföldeli az amalgám tömés a fogamban, és... áááá, erről beszéltem, cseszd meg!
...és utána megint elküldik Mandót valahova, hogy találjon meg valakit, akinek meg kell szerezni valamit, hogy utána elküldje valahova… (óh… medveanyám…)
Itt a Vége még csak közeledni se nagyon látszik…
:-)
Értelmetlen, felesleges, érdektelen, üres, semmitmondó. :-(((
Már most túl sok szót pazaroltam rá. :-PPP
Ha ebbe az irányba megy tovább a sorozat, érdemes lesz gyorsan bevágni a kukába az egészet. :thumbsdown:
The Mandalorian s02e01
A „Támadás a Krull bolygó ellen”, „Romhányi József: Mese az egér farkincájáról” és a „A két mesterlövész” szelleme járja át a nyitóepizódot… :-P :-/ :-)))
…ami egyrészt mosolyra kelt és elandalít… másrészt pedig… meg/kiröhögtet. :-D
És így fokozódhat, a végtelenségig.
:-PPP
A mandalorian megérkezik a poros, (baljósan) csendes
sivatagi (western) kisvárosba… A kocsma előtt megáll, és leszáll a lováról
suhanójáról, és azt meg kiköti az itató elé.
Megjön a másik cowboy, aki szintén pisztolyhős… a balhé
és a lőpor lézer z égett bőr és hús szaga immár tapintható. Illetve
szagolható.
…Baby Yoda a lövöldözés előszelét megérezve a köpőcsészébe bújik… (mert bizony igen, ezek az elmaradottak itt a Mos Primkó-ban, még javában csészébe köpdösnek a kocsmában… már amikor nagy ritkán van ott valaki…)
Erre kialakul egy bartell-üzlet: sárkány ellen sárkányfű
mandalóri – cserébe Dr. Bubó Boba Fett páncélja (aki egyébként nem
halt meg 1984-ben! nem ette meg, és emészti ezer évig a Sár és Lakk! nem, nem! ezt
tudni kéne ám mindenkinek! …rajtam kívül, ugyebár… :eeekkkk: ).
Közben összebarátkozunk a sötétben, sivatagban motoszkenekkel, akik olyan gyilkos őrültek, hogy mindenkit betuszkennek a föld alá, ha tehetik - ám a butha bantháik fogát megmossák lefekvés előtt... :eeekkk: :-)))
Mando: Hová tűnt?
Marsal: Az a nagy homokdűne-sárkányféreg, ami akkora, mint egy olyan 5-6 kék bálnából álló gyorsvonat?
Mando: Pont az!
Marsal: A franc se tudja… az előbb még itt szaladgált a lábunk között… most meg: huss!
Mando: Ott van!
Marsal: Csakugyan?! Nem mondod, baszki! Szerinted ki nem látja?!?! Olyan, mint egy bombarobbanás!
Mando: Jól van na… csak úgy mondtam…
A csereügylet létrejött, Mando megkapja a mandalóri-beskar
páncélt, és viszi a macskához cserébe az egér farkincájáért tovább, hogy
újabb és újabb cserék, újabb és újabb „monster of the week” után lassan (…nagyon…
lassan…) közelebb kerüljön Baby Yoda otthonához.
Itt a vége, fuss el… – szóval, innen megyünk
tovább. :-/ :gyagya:
Remek kezdés! Mert az a messzi-messzi galaxis olyan
rohadt kicsi, hogy egy ismeretlen bolygó sincs benne, és bárhová megyünk, ott
már jártunk korábban, és ráadásul mindig szembejön egy-egy régi/új SW szereplő,
nyilvánvalóan és egyértelműen a színtiszta fanservice cselekmény
bonyolultságából kifolyólag. :-PPP :-)))
*= a Krayt-homoksárkány-dűneféregről van egy régi mozgalmi dal is, hogyaszongya: „Krayt a, Krayt a, Krayt a, a törhetetlen fajta! Krayt aaa! Frank Herbert rég megírta már!”. :-PPP :-)))
Blood of Zeus s01
Abbahagyhatatlan volt. Kikapcsolhatatlan. Letehetetlen. :respect: :thumbsup:
Vérmocskos, kegyetlen, önző és gyilkos – látványos, pörgő, adrenalin pumpa.
Aki valaha bírta a „Görög regék és mondák” című könyvet – mint én :sör: –, annak must see. :thumbsup:
Héron és Seraphim története meg kellően döbbenetes és fájdalmas volt. :leborul:
Hérát mindig is utáltam az olümposziak között: és a sorozatot nézve újra fellángolt bennem a régi gyűlölet… :-PPP
A démonsereg pedig… eléggé lidércnyomásosra, és powerfulra sikeredett. :amazing:
Barbaren – Barbarians s01 (erős túlzással…)
Nos… igen…
Amikor kikerült a Netflixre, az első nap ráraboltam – megnéztem az első részt… majd csalódottan az utolsó epizódra ugrottam, és azzal folytattam… A végén pedig a pofámat húzva állapítottam meg, hogy ennyi nekem bőven elég volt belőle. :-PPP
Szegény ember Rómája… :-/// Minden kisebb, minden kisstílűbb, minden földhözragadtabb, minden szimplább, minden kevesebb…
A dráma szerelmi háromszöge és identitás-válsága abszolút hidegen hagyott – a kis falu hatalmi villongásainál ezerszer jobb egy random Asterix-Obelix epizód – a germán törzsfők egysíkú, karikatúra-szerű klisék – a várva-várt teutoburgi csata meg szerintem… szimplán közröhej. :-PPP
Ahogy (szerintük) 500 (mondom: ötszáz!) germán lemészárol 15.000 (mondom: tizenötezer!) római légióst. 15.000 ezer pompásan felszerelt, kiképzett, harcedzett, fegyelmezett római légióst. :eeekkk: :gyagya:
Csak annyit ehhez: a történelemkönyvek szerint a germánok nemhogy nem ötszázan, hanem _rohadt nagy sereggel_ (15-20.000 fő) támadtak a 15-22.000 főnyire becsült rómaiakra. Azaz, nem 1:30-hoz arányból (ahogy a film sugallja), hanem kábé 1:1-hez felállásból jött a germán diadal.
Persze, biztosan nem volt elég statiszta, és túl drága a CGI-sereg – ezért döntöttek az „500 a 15.000 ellen” alapszituációnál… Vagy a franc se tudja. :-PPP
Hat részes az évad – de nekem bőven elég volt belőle az első és a hatodik epizód. :-(((
Nem mondanám „must see”-nek. Korántsem… :-///
Tolom ezeket magam előtt egy ideje (az első kettőt), és most már végképp le akarom tudni a rivjúkat róluk – épp itt az alkalom, hogy tegnap befejeztük a La Révolution-t is, így azt is hozzá csapom az egészhez.
American Barbecue Showdown s01
Tetszett: szerettem a versenyzőket, szerettem a kajákat (nézni), szurkoltam, elégedett voltam. :sör:
Rasheed eszméletlen tehetséges, és brutál kreatív szakács :thumbsup: – Tina… eleinte idegesített :-)… de aztán egyre jobban megszerettem, és a végére teljesen behódoltam neki :respect: – és akit még nagyon szerettem, a lelkes, állandóan vigyorgó Grubbs. :sör:
„Grubbs: Oposszumot süthetek?! Végre nem az út szélén kell összeszedegetnem őket!” :-DDD
És most rátérnék arra, hogy mi nem tetszett… :-P
1.) Nem derült ki számomra, hogy milyen szűrő alapján lett kiválasztva a nyolc versenyző. Rasheed pölö elmondja, hogy ő életében nem vett részt sütőversenyen – míg Tina azt deklarálja, hogy egy csomót megnyert… Akkor ezt hogy?! Kikaptunk a tömegből nyolc random embert, hogy süssenek? Vagy mi?! Mi volt a mérce, amit meg kellett ugrani?! Érthetetlen…
2.) Mi a franc haszna és értelme volt a két „host”-nak a biodíszlet (Lyric Lewis) és a felesleges alákérdezés (Rutledge Wood) szerepén kívül…?
3.) A két séf nagyon nem illett össze: a maró, epés, pikírt, állandóan beszélő Melissa Cookston – és az alvajáró, dörmögi medve, akiből alig-alig lehet egy-egy mondatot kicsikarni: Kevin Bludso. Nem vitatom a tudásukat, de a reprezentálásuk bőven hagy kívánnivalót maga után. Melissa teljesen vitte/átvette a főnök szerepét – de azért, mert Kevin ezt hagyta… Két különböző karakter – ha hajlandó mind a kettő beszélni – nagyon jó ízt adhat egy ilyen shownak. De ha az egyik megkukul, akkor a másikat kénytelenek előtérbe helyezni: és a one woman show nem annyira érdekes (hacsak nem egy Ramsey-féle dinamikus, robbanékony exhibicionistáról lenne szó).
Rust Valley Restorers s01-s02-s03
Azt hittem/Abban bíztam, hogy pótolni fogja számomra a „Misfit Garage – Száműzöttek műhelye” sorozatot, amit nagyon szerettem…
Mike Hall és Avery Shoaf párosában megvolt minden, ami miatt lehet szeretni egy „buddy” comedyt, vagy documentaryt – az első két évadot messzemenően élveztem is.
(Attól eltekintve, hogy Mike olyan „anti-üzletember”, hogy minden projektje bukó, és szerelemből dolgozik…)
A harmadiktól viszont szétválnak útjaik, és ezzel elmúlik a dinamika is… Valójában nem is néztem végig az utolsó szezont, mert amikor Mike és Avery elmentek egy ruhaboltba vásárolni, mert jótékonysági táncversenyen fognak indulni – akkor azt mondtam, hogy ez a vége, részemről ennyi volt. :-(
Klassz autókat csináltak, jópofa volt, amíg együtt nyomultak… de a végére „elkutyulódott” a sori.
Egy sztori Avery-ról: egy tulajnak autót csinálnak, aki nem nézi Avery hülyéskedését (hülyeségét…) jó szemmel.
„Tulaj: Mike-nak általában jó emberei vannak, de ez az Avery… ez szerintem még most evezett át csónakkal a tököm tudja honnan.” :-DDD
Poén – a végére Avery és a tulaj összespannolnak, és közösen biznszelnek is. :sör:
Szóval, az első két évad ajánlott – a harmadik… hááát… én legalábbis nem tudtam végignézni.
La Révolution – A kék vér vírus s01
Ekkora átverést rég láttam. :-PPP
Poszter? Ilyen jelenet nincs a filmben. :-PPP
Másik kép:
Ez az utolsó rész utolsó 3 percében van: de jól nézzétek meg. A képen doronggal, vasvillával felszerelt rongyosok – akik nem seregre, inkább valami éhségmenetre emlékeztetnek…
Szerintetek hova mennek? Én azt mondanám, max. a legközelebbi tanyára, hogy ledorongolják a kulák (de nem burzsoá) gazdát, és szerezzenek egy kis kaját.
Na, a valóság az, kéremalássan, hogy Párizs ellen indulnak – hogy legyőzzék a XVI. Lajos királyt. :eeekkk:
Oké, minden forradalom elindul valahonnan – de azok nem javarészt fegyvertelen, képzetlen nincstelenek, akik zászló alatt vonulnak a főúton(!), magukra húzva mindenkit. :-PPP
Ráadásul ezek a nincstelenek az „előbb” még a vidéki kisváros rendőri erőivel is alig bírt, és nem győztek menekülni velük szemben az utcai csatában – erre a végén menetelnek Párizs ellen. :eeekkk:
Van ám önbizalom, mi?! :-P
Közben kiderül, hogy nem ám akármi áll a „kék vérű
nemesek” mondás hátterében, hanem kőkemény vudu mágia. :óóóhhh: :úúúhhh: :áááhhh: :gyagya:
Ebből kijöhetett volna valami érdekes-izgalmas is, de csak katyvasz lett – és az utolsó rész feltette rá a koronát… :-P (Még Katicám is azt mondta rá: „ezt a hülyeséget…!”.)
Folytatása következik! – nézze a francia nénikétek térgye kalácsa, az… :-PPP
Kár volt vele az időt töltenem. :-(((
