2017. január 24., kedd

No Offence – Manchester sötét oldalán s01



Komolyan mondom, esténként ágyba ájulok, olyan fáradt vagyok az új házban – és ez nagyrészt a vegyes tüzelésű kazánnak köszönhető: amire ha nem rakok 2-2,5 óránként, akkor szépen kialszik  tűz, hajnalra-reggelre meg lesz (lenne) vagy 18 fok idebent. :-OOO

Visszasírom a cirkogejzíres-termosztátos veresi házunkat, ahol alsó hangon volt _folyamatosan_(!) 21-22 fok… :-///

Mindegy, ez van: mi választottuk, nem kényszerített senki. :-P :-/

Szóval, emiatt a folytonos favágástól és tűzrakási-ügyelettől nem pörgött mostanság az ujjam a klaviatúrán, pedig azért megnéztem pár filmet – de most igyekszem bepótolni az elmaradást. :sör:


Egy marha jó sorival zártam a tavalyi évet – és nyitottam az ideit. Mert még Karácsony táján kezdtünk bele, és szilveszter után végeztünk vele.

Én még ilyen remek(!) _csajos_ sorozatot az életbe’ nem láttam. Pedig kerülöm is az ilyeneket, mint az üveges a jégpályát :-P, de néha a családi béke kedvéért bele kellett néznem párba… és általában általános testi gyengeség lett úrrá rajtam mindegyik után. Vagy egyenesen sugárban hánytam, máskor konkrétan kitört a frász tőlük… :-P

Ám a No Offence csajai kilóra megvettek az első pillanattól kezdve. :thumbsup:

A férfi „lelkemnek” ;-) :-P mindig nagy öröm, amikor gyönyörű csajok vannak a vásznon/képernyőn, szóval, az nem nagy kunszt – ám az, hogy meg is _szeressem_ mindegyiket, és szorítsak értük, az viszont igenis nagyon nagy szó. És ezt tudta hozni a No Offence. :respect:


 Elaine Cassidy, Joanna Scanlan, Alexandra Roach

Itt a férfi _mellékszereplők_ csak asszisztáltak és végszavaztak a csajoknak, de vesszek meg, hogy simán így volt tökéletes az egész. :sör:

De egyébként egyáltalán nem csak egy „eyecandy”-fesztivál a sori, sőt, olyan ocsmány sorozatgyilkos utáni nyomozás van benne a főszálon, hogy csak ijedten/meglepetten pislogtam olykor…

A brutál nyomozásos főszál mellett mindig voltak „napi” ügyek, és emiatt sokáig ingadozott/libikókázott a sorozat a „poénos rendőrös, de azért komoly is”-kategória határán, ám a végén egyértelműen a kemény vonal mellett tette le a névjegyét: és ezzel csak jobb és erősebb lett. :respect:

A befejezés meg… Egy „tanult” filmrajongó-társam szokta volt mondani: „olyan a vége, hogy besza-behu, bonyek!”, én meg sokáig röhögtem ezen a kifejezésen (jobbára befelé… ;-) ), mert azt mondtam: „óóó, haver… azért ez… erős túlzás, valljuk be”.

Erre itt, a No Offence vége: tényleg „besza-behu” volt, Testvéreim az Úrban. :sör:

Döbbenetesen jó kis sorozat volt a No Offence: van második évad is, azt még nem próbáltam be – de Katicám (pedig azóta sorra vettünk/bepróbáltunk pár sorozatot…) mindig azt mondja: „az angol rendőrcsajos sorozat, az volt a legjobb, miért nem azt nézzük tovább?!”.

És vesszek meg, ha nincs igaza. :sör:


  Saira Choudry



Charlie May-Clark


Csak érdekességképpen – sorozatok, amiket kaszáltam: Halfworlds (1 rész után), The OA (2 rész után), Flowers (2 rész után), 3% (4 rész után).

Amiket jelenleg nézek: Trollhunters, Taboo + Lethal Weapon, Bull

2017. január 6., péntek

2016 legemlékezetesebb filmvászon és képernyő-élményei…



…pontosabban: a legemlékezetesebb filmek, sorozatok, amiket _én_ 2016-ban láttam. :-P ;-)

Hogy szalad az idő! – hogy nyissak egy buszmegállóval*. :-) Ez már a hatodik toplistám a blogindítás óta. :eeekkk:
(*buszmegálló = köz hely :-P :-) )

Ráadásul már január hatodika van: a legtöbb mértékadó filmes blogger már decemberben(!) elkészült az éves toplistájával, én meg itt toplustálkodok. :-P :-)

Vágjuk is gyorsan a lovak közé az abrakot, zablát, és zabolát, meg a disznók közé a korpát, a kaprot, és az EU-konform moslékkavarót – aztán nosza! :-)


A legjobb filmek:


 

…amikor írók találkoznak. És beszélgetnek.




…amikor öregek túráznak, átgondolhatják az életüket.


 

…amikor apu beteg, de nagyon szeret.




…amikor kultúrák találkoznak, kiderül, hogy mind emberek vagyunk.




…amikor „A Zene” útra kel. És megváltást hoz.




…amikor lengyel testvéreink megalkuvás nélkül harcolnak. :respect:




…amikor egy képregény Kapitány mutat emberségből, tisztességből példát.




…amikor a játék Életre kel.




…amikor FPS-ben őrjöngünk.




…amikor idős(ödő) hősök mentik meg a Világot.




…amikor a telugu filmgyártás döbbenetesen leteszi névjegyét. :thumbsup:




…amikor az elmebetegek átveszik az uralmat a… filmforgatáson. :-DDD




…amikor jó érző embernek lenni.



 
…amikor csodálatosan tisztelgünk a legnagyobb ponyvaíró(i)nk előtt. :leborul:




…amikor istentelenül… ööö… izé… istenesen egy jót röhöghetünk. :-)
És álmodhatunk magunknak egy szebb, jobb világot.



 
…amikor Ausztrália berúgja az ajtót. És ránk szakad az ajtókeret is. :respect:




…amikor egy remake méltó párja az eredetinek. :sör:


A legjobb sorozatok:



…eljön értünk az Ördög. És segítő jobbot nyújt.




…don’t kill Sean Bean! Vagy legalább utána támasszátok is fel. ;-)




…a józanság és az őrület határán állva.




…jégbe fagyva, gyilkosokkal. És Emberekkel.





…a veszélyes-szeszélyes, mégis szerethető apa keresi lánya gyilkosát.





…imádnivaló mindfuck. :-)))


A legjobb dokumentum sorozat:



…megtudtuk, ki ölte meg. :-OOO Rodie, Aubrey: sitteljétek le ezer évre a rohadékot!!!


A legjobb reality sorozat:



…van sütnivalónk. Bőven. :-)

2016. december 31., szombat

Rogue One: A Star Wars Story – Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet




Nem tudok aludni, de mivel most van pont nyolc órája, hogy kijöttem a vetítésről a srácokkal, asszem az a legjobb, ha hozzálátok az idei utolsó rivjúmnak.

…az első, ami eszembe jut a film kapcsán, az az üresség érzése/érzete. Hogy ezt így most minek. :-///

Van egy film most már a Halálcsillag terveinek megszerzéséről – amit én 1976 óta mindig is valamiféle „kémjátszmának” véltem/hittem/tartottam: most kiderült róla, hogy akkora csata volt közben, ami lerombolt egy bolygót. :-OOO

Azannyakrausz…

:-PPP

Végre kitöltöttünk egy űrt (nem az Űrt! :-P), csak kérdés, hogy kinek volt itt, ebben a kérdésben tényleg kitöltendő űr… Volt-e egyáltalán?

Persze, gondolhattam volna, hogy (SPOILER!), hogy nem sok szereplőt fogok ebből a filmből viszontlátni: hiszen a szanaszét felújított, agyondigitalizált és szétbővített arany-, gyémánt- és turbórudi díszdobozos kiadványok egyikén sem láttunk egy jóskapistát sem, akire azt mondták volna (utólag), hogy „na, ő volt az egyike a tervek megszerzőinek”: azaz naná, hogy mindenki, egytől-egyig meghal.

Pedig azért jól esett volna a lelkemnek, ha legalább egy, csak egyetlen egy túlélője lett volna a csapatnak…

…érdekes módon, a velem együtt mozizó Dávid és haverja viszont tökre örültek (és ezt előbb ki is jelentették, de rögtön utána zavartan mentegetőztek is miatta, hogy nem _úgy_ értették…), hogy mindenki meghal, mert „ők már unják, hogy a hősök mindig és mindent túlélnek”.

Mondjuk, erre meg én pislogtam zavartan: mert nekem mindig fontos volt, hogy a (fő)hős túléljen, és később újra láthassam. Ennyit változott volna a világ?! Ja. :-P

Mindenesetre, annyiban meg tudom érteni őket, hogy itt tényleg mindenki egyszer használatos karakter volt – és igazából nem sikerült megkedveltetni (velem se) senkit.

De ha nem tudom megszeretni a karaktereket – akkor mi értelme annak, hogy hullanak, mint a legyek…?! Úgyse vált ki belőlem semmiféle katarzist.


Igazából Saw Gerrera (Forest Whitaker) és K-2SO (Alan Tudyk) voltak érdekes, és lettek volna kibontásra érdemes karakterek (az én szememben), de persze velük is annyit foglalkoztak, mint az összes többivel. :-///

…a másik, ami eszembe jut a film kapcsán: az, hogy ez egy (agyatlan) nyári blockbuster akciófilm.

Annyit lőttek benne, bonyek, hogy ezt még a srácok is többször megjegyezték a kocsiban a hazafelé úton: és nem ám azzal a lelkes, pozitív felhanggal…

Nem tudom, én azért vártam volna egy kis… mondanivalót, vagy valami. Nem csak azt a „piszkos tizenkettős” suicid hentelést, amit kaptam.

Meg a végén, a tengerparton, a naplementében, kéz a kézben várni a pusztító cunamit/lökéshullámot, mint a Deep Impact-ben…

…a harmadik, ami eszembe jut, az pedig az, hogy… ez egy teljesen felesleges film volt. :-///

Nekem nem adott semmi pluszt a sagához: csak a pénzfacsarás „kényszere” vajúdta ki, hogy egy nem létező hiányt töltsenek ki – de tartalommal megtölteni nem sikerült.
De legalább beleszuszakoltak mindent, ami a kezük ügyébe akadt...


És most valahogy ijesztőnek látom a Disney törekvését, hogy minden évben lesz/legyen Star Wars film… Mert satupadon kiszenvendett-kipréselt filmekre nem nagyon van szükség. Szerintem.

Hja, és még valami. Értem ám én, hogy egyenjogúság, feminizmus, polkorrektség, meg anyám tyúkja, de… szerintem nem kéne túltolni most már a csinos, nyüzüge, de kőkemény Star Wars főhősnők vonalát. Mert én már két év alatt meguntam. :-PPP

Persze, látom a boxoffice-t, és látom az imdb-t: dől a lé, és a rajongók is csak azért nem pontozzák még fel 11,8-ra a filmet, mert az imdb ezt nem teszi lehetővé :-P, szóval, tudom, hogy egy régi SW-fan kesergése nem sokat nyom a latba…

…de ha ez a tendencia folytatódik, akkor lehet, hogy szépen le fogok csatlakozni a frencsájzról.

Mert azért akadnak még eredeti ötletek is a filmvásznon.

Nem csak rókabőrnyúzások. :-PPP