Tegnap immár hivatalosan meghalt a gyermekkorom, az ifjúságom... valahol a lelkem egy darabja is...
Elhunyt Dunai Tamás színművész, akinek egy dala 1988 óta az enyém: mert a lelkembe égett, a szívemből beszél - mintha rólam szólna.
Az évek során valahányszor meghallgattam, mindig ugyanazt a döbbenetes, lélekemelő, szívfacsaró, megrendítő érzést hozza elő belőlem...
...nyugodj békében, Dunai Tamás, drága Jan Herz: "Mi mindenhol Veled vagyunk".
"Hogy vigaszra leljen,
bánatában elbujdosott.
A könyvtárak mélyén
nagyszerű hősökkel találkozott.
És csak olvasott, olvasott
és az idő is megállt,
azóta bárhol él,
nem érzi egyedül magát.
Doki:
Így bennem él.
Kórus:
Mindenhol veled vagyunk,
és soha mi el nem hagyunk,
Doki:
Együtt él.
Kórus:
és soha mi meg nem halunk.
Együtt:
Hisz csak az nem halhatatlan, ki elfelejthető!"
Dunai Tamás
(1949-2023)
Kadarkai Endre jóvoltából :sör: - a tragikus eltávozása előtti utolsó beszélgetés Dunai Tamással. Minden szavából süt, hogy milyen csodálatos ember is Ő. :respect:
...és érezhető és átélhető, hogy mennyivel szegényebb is a Világ - Nélküle...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése