Легенда о Коловрате – Furious – Legend of Kolovrat

Akkor is megnéztem volna, ha nem találok hozzá sehol angol feliratot. :thumbsup:

Egyetlen egy kering a neten („Translation: Chalma”), de az is erős kihívásokkal küszködik: többször éreztem, hogy bár az orosztudásom eléggé megkopott (he-he… he… :-P), mégis úgy hiszem, nagy valószínűséggel köszönőviszonyban sincs a kiírt felirat azzal, ami valójában elhangozhatott… :-/ de még mindig jobb, mint a semmi. :-S

Ám ez egy bitang jó film. :respect:

Epic-heroic sucker vagyok – mint már párszor említettem volt :sör: –, szóval: ezt a filmet direkt nekem készítették. :sör:

A neten olvastam, hogy „ez az oroszok 300-a” – nos, annyiban igaz, hogy „a maroknyi harcos a hatalmas armada ellen”, de azt hiszem, ebben ki is merül a hasonlóság.

1237-ben Batu kán serege vonul át pusztítva-irtva az orosz földön, és azt mondom, hogy magyarként ez a téma 100x jobban húsba vág nekünk, akiket szintén lerohantak és félig kiirtottak a tatárok, mint Xerxes perzsa seregének áradása, akik sosem jártak mifelénk.

Számtalan olyan kép van a filmben, amikor megállt bennem az ütő, és arra gondoltam: „ilyen lehetett nálunk is az ország, 1241-42-ben…” amikor Magyarországon egyes források szerint másfélmillió embert(!!!) mészároltak le Batu kán hadai. (Más források szerint meg maximum 100-150.000 ezer főt, de most ebbe ne menjünk bele.)

Ryazan-nál áll össze Kolovrat (Ilya Malakov) maroknyi csapata, hogy harcoljon a tatárok ellen.

Annyira nem „hülyék”, hogy eleve „maroknyian” tervezzék az összecsapást: hírnököket küldenek, és segítséget kérnek a környező hercegségektől – de senkitől nem kapnak támogatást.

Ekkor viszont úgy döntenek, hogy akkor legalább megpróbálják késleltetni a sereg előrenyomulását, annál is inkább, hogy az erdőkben-barlangokban bujkáló túlélők legvédtelenebbjeinek, a gyerekeknek egérutat biztosítsanak.

Szerintem, ennyi bőven elég is a történetről. :sör:

A megvalósítás eszméletlenül jó: a látvány, a CGI professzionális, a karakterek karcosak és egyediek, a harcjelenetek vadak, pörgősek, brutálisan arcletépőek.

És – ellentétben a 300-zal, amit felsőfokon imádok – itt minden egyes zsigeri pillanatban érződik: nem emberfeletti hősök harcolnak, nem félistenek… és hogy harcuk _„csupán”_ a tisztesség, a becsület, az emberség, és az önfeláldozás harca. Amiben esélyük sincs a győzelemre.

De hogy ennyire „ne fájjon”, ott a gyerekeket menekítő lány és a magányos harcos útja, és mindjárt kézzel foghatóvá válik, hogy a maroknyi harcos mégis győzhet – mert győzelem lesz, ha halálukkal időt nyernek amazok meneküléséhez.

Heroikus… felemelő… megrendítő…

„Aljas” módon építenek az egyszeri néző alapvető emberségére, gyerekszeretetére, hogy már kiszáradó szájjal, és torokban dobogó szívvel adunk hálát minden egyes másodpercért, amíg Kolovrat harca tart.

Kolovrat gyermekkorától kezdve erre a harcra készült. Ezért született, ezért tanult, ezért gyakorolt: hogy a szülőföldjére törő ellenséggel összemérhesse erejét.

Már az első pillanattól kezdve különlegessé teszi a kétkardos technikája. :thumbsup:

Tetten érhető: technikai és taktikai felkészültsége emeli a többiek élére, és különleges… hm… „betegsége” az, ami még nagyobb súlyt ad tetteinek.

Csapatában van olyan, aki nála erősebb; van, aki okosabb; van, aki bölcsebb; van, aki határozottabb vezető (barátja, Karkun – Aleksandr Ilin) – mégis mögötte sorakozik fel mindenki.

 Talán azt az egyet róhatnám fel a filmnek, ahogy Batu kánt, és a tatárok főhadiszállását bemutatják.

A harcosok nagyon jók: brutálisak, félelmetesek, kegyetlenek.

Ám a fővezér és környezete engem az leginkább egy japán daimo vagy sógun udvartartására emlékeztetett: kifinomult volt, cicomás és díszes – mint egy emelkedett keleti uralkodó.

Én ennél jóval… nyersebbnek, faragatlanabbnak, vadabbnak képzeltem/képzelem el a tatárokat. Batu kánt pedig egy állandóan felfegyverzett, baltával faragott arcú, összehúzott szemű, brutális harcosnak vélem – nem pedig egy finom, már-már nőies, arcfestett, gyönyörű díszruhás… hm… lányos arcú férfinak.

De legyen ez az én „kötekedésem” – mert a film kiváló. Brutális. Félelmetes. Lenyűgöző.

Talán sosem kerítettem volna sort rá, ha Aldyr a Fantasycentrum-on nem hívja fel a figyelmet „kiskirály blogjára” – így nagy köszönettel tartozom az élményért mindkettőjüknek. :sör:

Azt mondom, hogy orosz filmgyártás megint berúgta az ajtót. :respect: :thumbsup:

Mert ez gyönyörű volt: felemelő, epikus, heroikus - csodálat. :leborul:

…és nem tudom megállni: 1 milliárdos filmek készülnek már minálunk is nyakra-főre, még sincs köztük egy sem, amelyik elmesélne egy csatát, egy várostromot, egy hőst zivataros történelmünkből.

Pedig lenne bőven miből meríteni.

Szégyen.

Detectorists s01

(Úgy döntöttem, hogy Lance (Toby Jones) ötödik részben elhangzott monológját fogom csak beidézni ebbe a rivjúba. Sokáig csemegéztem, hogy innen ezt-onnan azt, ebben az epizódban az volt a legjobb-abban az epizódban pedig az: számtalan lehetőségem volt, jobbnál jobb idézetekre. :sör:

De végül Lance monológja mellett tettem le a voksomat, mert… talán az a leges legszebb.

Részekre osztom, mert egyben talán sok(k), de amikor olvassátok, vegyétek figyelembe, hogy egybefüggően hangzott el. :sör: )

„Look... it used to be me and Andy, right. This was our escape from the rude world, from the madding crowd. You know, we were quite happy finding junk and talking bollocks and then you come along and throw a shoe in the works. Do you know how often we find gold? Never!”

Eszméletlen sorozat. Lenyűgöző. Végtelenül szerethető. Keserédesen vicces. Emberi. Csodás.

:respect: :leborul:

Rákerestem (véletlenül… :-P ), mert annyira szerettem benne Mackenzie Crook-ot, annyira fantasztikusan remek szereplő volt benne, hogy nézegettem a neten a dolgait.

Így döbbentem rá, hogy a(z egyik) főszerep mellett az egész sorozatot ő írta és rendezte!!!

:eeekkk: :amazing:

Eszem-izém megáll… :respect: :megarespect:

Az imdb-n az egyik user úgy írja a rivjút a soriról: „My faith is restored” – és ezzel tökéletesen megfogalmaz mindent. :sör:

Amikor az ember keserűen azt mondja/arra gondol: „manapság már nem tudják tartani a sorozatok az arányokat” – akkor nézd meg a Detectorists első évadát, és visszatér a hited. :sör:

Sokat röhögtem közben, eszméletlenül sokat. :-) Többet, mint sok „direkt” sitcomon… :-P De sokszor csak mosolyogtam – és el sem tudom mondani, hányszor fogtuk meg egymás kezét Katicámmal a sorozat nézése közben. Mert annyira jó érzések öntöttek el minket. :feelgood:

…

„We never find it. And that's what we're looking for. We don't say that. We don't say we're looking for gold. We pretend we're happy, you know, finding buckles and buttons and crap, but what we're hoping for... is gold.”

Ennyi remek (általam javarészt ismeretlen… :shameonme: :-( ) angol színészt látni egy sorozatban, már régen volt szerencsém.

Mackenzie Crook (Andy) és Toby Jones (Lance) párosa zseniális. Több, mint jó: fantasztikus. :respect:

De mellettük a lányok: Rachael Stirling (Becky) és Aimee-Ffion Edwards (Sophie) nagyszerűek és csodálatosak. :leborul:

Gerard Horan (Terry) és David Sterne (Bishop) pedig személyes kedvenceim. :sör: :-)))

Többről szól ez a sorozat, mint néhány „szerencsétlen” amatőr „kincskereséséről” (a „lúzer” szót Katicámmal már az elején megbeszéltük, hogy nem használjuk ezzel a sorozattal kapcsolatban, mert végtelenül megalázó és determináló – nem méltó a karakterekhez).

Szól barátságról, szerelemről, együtt és egymásért élésről, együtt töltött minőségi időről, egymás hobbijának tiszteletben tartásáról – és persze, azért a kincskeresés öröméről is… :-) :sör:

„Find one piece of gold. Something that's been held by Saxon or... Roman. One of the other ancient peoples that once roamed this land before us.”

Közben olyan csodálatos zenével, olyan már-már meseszép képekkel operál a sorozat, hogy az embert teljesen elandalítja és magával ragadja.

Szinte már-már meg is lepődtem, amikor úgy röhögtem egy-egy csöndes, megindító, festményszerű kép után, hogy majdnem félrenyeltem a popcornt… :-DDD

Nem tudom… egyszerűen le vagyok nyűgözve. Lejött?! ;-) :sör:

Döbbenet, ha hiszitek, ha nem: egyszer már leszedtem a sori kezdőepizódját, még 2014 környékén: angol felirat sem volt hozzá, de annyira kíváncsi voltam, hogy belekezdtem.

Ám Mackenzie Crook olyan bitang akcentussal beszél benne, hogy 5 perc után keserű szájízzel abbahagytam az egészet… :-/

Katicám most is rákérdezett, amikor hallottuk, de nem értettük, hogy mit beszél: „ezek írek? vagy skótok?”. :-)

De már van hozzá magyar felirat: „Zire” munkájának köszönhetően :sör:

Most ott tartunk (három évad van belőle, mindháromhoz magyarítva a felirat), hogy ujjunkat keresztbe téve reménykedünk és bizakodunk – hogy a folytatás se veszítsen a minőségből.

Az első évad nagyon magasra tette a lécet: ám mi hisszük, hogy a második is meg fogja ugrani. :respect:

„Me and Andy, well, we've been detecting along time. We must have been pulled a couple of tons of metal out of this county. Lead, bronze, copper, iron, occasionally silver. Never gold.”

…ezt mondta nem kicsit keserűen Lance Sophie-nak.

Mi, Katicámmal mégis azt éreztük a sorozat végén, hogy Lance és Andy már találtak aranyat… Még ha nem is ismerik be ezt maguknak. :respect: