2025. május 2., péntek

The Bondsman & Havoc – Pusztítás

Nah, folytassuk… :-P :-)

 

The Bondsman

Egy hónapja (!!!) megnéztem már – és rohadtul tetszett. Húztam az időt, hogy „nem kapkodok, nem ütök róla össze gyorsan egy felületes rivjút, majd amikor lesz időm elmélyülni a témában” – erre baszki, eltelt egy hónap :eeekkk: és még mindig bennem van. :thumbsdown:

Próbálok nem mentegetőzni, de… olvastam olyan faxkalap lehúzásokat is a szériáról, hogy legszívesebben lepofoztam volna mindenkit :-OOO és olyan pipa voltam, hogy nem tudtam/akartam egy ajánlót írni.

Talán most, ennyi idő elteltével másként emlékszem a történetre én is, és jobban látom a hibáit és hiányosságait – és talán revideálom az álláspontomat, az évad végén villámgyorsan kiosztott 10/10-emet.

Nos… az ítéletem most: 10/10 továbbra is – és csessze meg magát minden fikagyáros fanyalgó. A kedvemért. A születésnapomra.  :-PPP

Oké, de a jegyzőkönyv kedvéért idevésem: gyengém az ördögös-angyalos tematika – annyira szeretem, hogy nyugodtan nevezhetünk engem a témát illetően elfogódottnak. :sör:

Kevin Bacon viszi a hátán a szériát :respect: – én sosem rajongtam a csávóért. A Tremors-ban bírtam egyedül, de a Footloose kimaradt (és eszem ágában sincs pótolni… :-P), és a Following sorozatot is kaszáltam...

Kevin Bacon-t a Tremors mellett a Galaxis Őrzői – Ünnepi kiadásban szerettem igazán – és most ide iratkozott fel a The Bondsman, ami szvsz, egész egyszerűen Kevin Bacon jutalomjátéka. :repect:

Marha jó, ahogy megismerjük a karaktert – akit elsőre (nyilván, ugye) rögtön megszeretünk… de idővel… szépen, lassan… egyre jobban megismerhetjük a főhősünk árny-, vagy inkább kifejezetten sötét oldalát… Hisz már az elejétől fogva tudhatjuk: nem a kifinomult, hófehér lelke miatt választ ki valakit a Sátán a fejvadászának…
 

A harmadik rész végét mégis… én egy olyan WTF momentumként éltem meg, hogy beleborzongtam.

…hogy válik, válhat egy alapvetően nem jó, de nem is rossz ember… egy eszetlen, dühtől és gyűlölettől elvakult, félrészeg pillanatában… baszki… :-(((

És közben: nekem rohadt sokat adott hozzá a család – hogy mi és miért mozgatja őket, és magát Hub-ot is mi minden motiválja, sarkallja (különböző el-, és el nem ítélhető) cselekvésre.

A „Monster of the Week” epizódok is lassan, de biztosan megmutatták, hogy nagyobb, összetettebb a kép, mint amit hittünk, vagy hinni véltünk…

Anyukát (Beth Grant) nem szerettem meg annyira, mint szerettem volna: valahogy… olyan… „amatőr” íze volt a játékának, sajnálom… :sryMommaBear:

Antagonista Lucky (Damon Herriman) kellőképpen ellenszenves volt ahhoz, hogy Hub-nak szurkoljak ellene – bármit is tett Hub…

Maryanne (Jennifer Nettles) és Cade (Maxwell Jenkins) teljesen elfogadhatóak voltak számomra.

De a legjobban (Hub mellett) Midge-t (Jolene Purdy) zártam a szívembe – és a története is kellően megrázó volt: ezért én is eladtam volna a lelkemet… :megölel:

Van a sorozatban kellő mennyiségű démonhentelés, fröcskölő vérrel – amiken én nagyon jókat röhögtem: a túlzás, a túltolás vicces, szerintem. :-D (És mintha messziről az 1981-es és ’87-es „Evil Dead 1-2.” kacsintana rá a sorira, miközben Bruce Campbell vigyorogva mutat egy „thumbs up”-ot. …vagy egy „up yours!”-ot … :-))) :sör: )
 

Ám voltak a szériában megrendítő, megindító pillanatok is… én konkrétan elérzékenyültem a 7. epizód végén a közös zenéléstől… :respect:

És az utolsó, a nyolcadik: az baszki feltette a koronát az évadra. Nem, nem választottak a készítők „könnyű”, vagy „egyszerű” megoldást – nem törekedtek mindenáron (…„mindenáron”?!… óóó… abonyekba…) a „happy end”-re. Sőt: helyette inkább – odabasztak. Hogy elsötétült az ember előtt a világ…

…és én erre azt mondom: megarespect. :leborul:

Folytatásért üvölt az egész. Folytatni KELL. …vagy legalábbis… kéne… :-S :whoknows:

De ha így marad (mint ahogy maradt már egy-egy szerintem remek évad folytatás nélkül), akkor is azt mondom: egy nagyszerű, remek élmény volt. Megnevettetett, megríkatott, felderített, elszomorított – magával ragadott.

Grainger David and Kevin Bacon – köszönöm. :respectagain:

Amit még mindenképpen meg kell említenem: a csodálatos(!) képek – én nem tudom, ki volt az operatőr, vagy a visionary director… de néha úgy éreztem: egy ilyen laza szörnyhenteléshez… nem túl művészi a fényképezés?! :thumbsup:

A másik pedig: a zenék – olyan fantasztikus, lüktető és magával ragadó zenei anyaga van a szériának, hogy élvezet a hullámain repülni. :thumbsupagain:

Igen, nem tudok mit rontani ezen: 10/10-es lett és maradt az élményem. :leborul:

 

Havoc – Pusztítás

Nagyon jó ez a cím magyarítás! Csak egy kis kiegészítés kell bele: Agysejtpusztítás. :-PPP

Hogy minek kellett ide Tom Hardy és egy teljesen kiszámítható mellékszerepben Timothy Olyphant – és eljött a markát tartani Forest Whitaker is (mással ugyanis nem tudom magyarázni a jelenlétét :-P).

Én teljesen megértem, hogy egy-egy filmszínész a filmekben való szereplésből él. Onnan van pénze, a gázsiból. És pénz meg kell a mindennapokhoz. Jogos.

Viszont eléggé elkeserít, hogy egyre lejjebb kell adnia minden színésznek a saját nívóját, hogy a megélhetését biztosítani tudja. Elfogadom – de végtelenül elszomorít, ha ezt látom.

Jessie Mei Li nagyon szép lány. Tom Hardy pedig még mindig macsó.

Timothy Olyphant, Forest Whitaker: Önöket a tehetségük ennél sokkal többre predesztinálja, Önök ennél sokkal többet, sokkal jobbat érdemelnek.

A film meg igazi életrabló: teljesen felesleges, és nincs ép ésszel felfogható oka annak, hogy leforgatták. Pontozni se vagyok hajlandó. Nincs is értelme. :-P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése