Tegnap horgásztam Ipolyvecénél. Gyönyörű, napsütéses, lélekemelő időtöltésben volt részem.
Jégmadár röpködött előttem ide-oda - én pedig vigyorogtam láttára, mint a vadalma... :-D
Igazából, nem fogtam semmit: az egyik botomat már el is pakoltam, és úgy voltam vele, hogy a másikon még megvárok egy kapást, aztán kiveszem azt is, és megyek haza.
Erre az utolsó kapásra fogtam egy gyönyörű szilvaorrú keszeget. :-) Megszabadítottam a horogtól, visszadobtam a folyóba - és megköszöntem az Ipolynak ezt a csodálatos napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése