Znaki – Rejtély
a hegyekben s02
Végre megnéztük/megnézhettük a Znaki második évadát…!
De bonyek… nem lettünk (sokkal) okosabbak… :-/ :-S :-O
Ugyanis olyan cliffek lógtak a levegőben az évad végefelé,
hogy Katicámmal összenéztünk: ezeket mindet tuti, hogy nem fogják tudni lezárni
– egyszerűen fizikai képtelenség.
És így is lett. :-P
Nos, emiatt simán lehetett volna számomra egy orbitális
csalódás az egész évad… de mivel vonzódok a különlegeshez, a szokatlanhoz, a
meglepőhöz, ezért egyáltalán nem lett az.
Oké: vagy befüvezve írták/forgatták az egész második
évadot (és a bulit azzal kezdték, hogy kivágták a kukába az első évad
alatt/előtt összeírt storyline-t, és belőve írtak szkriptet a második évadhoz
:-) ), vagy egész egyszerűen azzal a modern („fogalmam sincs, hogy mit
csinálok, de akkora entellektüel művész vagyok, mint egy ház”) felfogással
írtak és forgattak le részeket, hogy „nem én írom a történetet, a történet írja
saját magát!”. :-PPP
…és ami ebből kijött, az joggal különleges, szvsz. És
mindenkinek szíve joga bedühödni miatta, és bevágni az egészet a sarokba… vagy
elkerekedett szemmel nézni („hogy most… mi az anyád van…?!”), és
elhűlni-beszédülni-berántódni a sodrásba. Én az utóbbit tettem. :sör:
No, persze nem így: hogy higgadt fejjel átgondoltam, pro
és kontra érvek, majd döntöttem – csak néztem-néztem részről-részre, és nem
kapcsoltam ki, nem álltam fel előle… hanem maradtam a legvégéig. És akkor (a
fejemet vakarva zavarodottan…) arra gondoltam, hogy ezek nem normálisak. De én
se, hogy végignéztem.
:sör: :-DDD
Túlzok, persze. Semmi megbánás nincs bennem, semmi rossz
érzés, csak azt mondom, annyi ötletet lapátoltak össze, annyi szálat mozgattak,
hogy egész egyszerűen képtelenség volt mindet korrektül lezárni.
Ezért úgy döntöttek, hogy nem zárnak le egyet se. :-PPP
Én meg hápogtam a tévé előtt… :-OOO
Ráadásul, majdnem sikerült az megcsinálniuk, amit az első
évadban, hogy az első négy rész (szinte) tötymörög – a második négy meg dobálja
az emberre a történések és fordulatok ötletbombáit.
De ebben az évadban azért – elismerem – belehúztak: itt „már”
:-P a negyedik rész ütős lett. :-)
Katicámmal konkrétan ledöbbentünk, amikor a negyedik
részben 11:50-től 13:50-ig egy olyan filmes megoldással éltek, mint még soha
korábban – és bitangul tetszett mindkettőnknek. :respect:
Trela a leégett kunyhónál – Ada pedig „tudjukki” házában
kutat, és ezt osztott képernyőn láthatjuk: miközben egy marha jó dal szól (ami
után már órák óta nyomozok, hogy ki az előadója, és mi a címe, de még a
végefőcímben sem írják ki! :-OOO).
Nagyon horzsol, bitang ütős. :respect:
De a sorozat előtte lévő 11 részében egyszer sem volt
ilyen – ám a második évad későbbi részében is alkalmazzák még 1x-2x, ami minden
alkalommal nagyon feelinges. :sör:
Nem tudom, hogy ezt is melyik bedzsangázott filmesjunkie
találta ki – de nagyon jó lett. :thumbsup:
Lényeg a lényeg: adott válaszokat a Znaki s02 – de sokkal több kérdést dobott fel és hagyott nyitva,
mint amennyit megválaszolt.
Mondanám, hogyha nem lesz harmadik szezon, akkor érdemes
tökön szúrni magamat – vagy a (túl)vidám filmes fiúkat egyesével felkeresni, és
kérdőre vonni, mint Jay és Silent Bob… de egyelőre nem tervezek ilyet.
A sorozat (jó értelemben vett!) őrülete annyira bejött,
hogy felteszem a kezemet és behódolok neki. :thumbsup:
Különös és különleges széria a Znaki. Nem szokványos, nem kitaposott ösvényen járó – unikum a maga
nemében.
Érdemes a figyelemre – ha nyitottak vagyunk a „másra”, a
„másmilyenre”. :sör:
(Mondjuk, azért marha jó lenne egy harmadik évad… :-) :ihopeso:
:fingerscross: )
Onward – Előre
Megint egy olyan rajzfilm, ami (sokkal) jobban szól felnőtteknek,
mint gyerekeknek – és ez nagyszerű.
Talán az „Up!” volt az első, amit nézve (már
rögtön az elején) egy felnőttnek összefacsarodott a szíve, míg egy gyerek
ártatlan mosolygással nézte a jelenetsort – ami 5 percben elmesélt egy emberi
életet… :respect:
Az „Előre”
utolsó 10-15 percét nem tudtam megindulás nélkül nézni … Máté nem is értette,
hogy mi van velem, vigasztalólag odabújt hozzám… én meg belesírtam a hajába…
…
Mondjuk, az apa-fiú kapcsolatok mindig is a gyengém
voltak – de itt olyat „futott” a fiútestvérek közötti kötelék, hogy az egészen
elképesztő. :respect:
A film egyébként nálam hendikeppel indult, ugyanis a
rajzai elsőre nagyon nem jöttek be – erősen hajaztak a „Flushed Away – Elvitte a víz”
képi világára, amit határozottan nem tetszett. :-(
De annyi dicsérő szót olvastam róla, hogy kénytelen
voltam belekezdeni… és a végén behódolni.
Örömmel és elismeréssel behódolni. :thumbsup:
Igazi felüdülés, egy nagyon pozitív élmény az „Előre”.
(Nem tudom elképzelni, hogy ehhez bármi köze is van a „dizninek”…
:-PPP )
Vir Das – For
India
„That’s India. Well, at least, it’s my
India.”
Nagyon sok indiai stand-upost megnéztem már, mert
szeretem az indiaikat, és bírom a humorukat – de eddig nem nagyon kényeztettek
el. :-P :-/
Oké, Aziz Ansari bejött, de ő már Amerikában született –
azaz „amerikai” komikus, gyökerei ellenére.
És most végre telibetrafáltam: Vir Das eszméletlen. :respect:
:-D
Nagyon jó a humora, a műsorának felépítése egészen profi,
és közben a ki-kiszólások a „non-indian” közönségnek nagyon vicces helyzeteket
teremt.
És fantasztikus finom, apró, jellegzetes indiai dolgokat
mesél el, amiket egy India rajongó (mint én is…), nagyon tud értékelni – és
élvezni. :thumbsup:
Fantasztikus este volt ez Vir Das-szal, egy igazi nagyszerű, felemelő élmény. :respect:
:leborul:
„He who has the biscuits… gets to tell the
story.”
