Két meglepő… en
jó(!) film. :sör: :-)
Hardcore Henry
Sosem voltam valami nagy gémer, de valamikor 1x-2x
játszottam a Doom-mal, szóval, azért van némi fogalmam arról, hogy mi az FPS
játék.
Nos, a Hardcore
Henry ugyanez, csak megfilmesítve – vagy másik hasonlatként azt mondanám,
olyan, mintha Jason Statham Crank-jét néznéd végig/újra, csak
FPS szemszögből…
…de bármelyik legyen is, az biztos, hogy a végeredmény…
valami atombrutálállat. :-)))))
:sör::sör::sör:
Az ember feje majd’ szétszakad, szédeleg és elkábul, és
közben úgy ver a szíve, mint a légkalapács, és az adrenalin őrjöngve zubog a
vérében…
…szinte delejes, vagy félig bedzsangázott, már-már
transzállapotba kerül az egyszeri néző – majd a filmet kikapcsolva baltát és
konyhakést ragad, majd futni kezd, hogy legyakjon mindenkit, aki szembe/ellene
jön… Áááááááááá…!!! :-))))
Nagyon veszélyes adrenalinbombával állunk szemben,
Hölgyeim és Uraim: fogyasztását csak felelősséggel, én(ép)tudatunk megőrzésével
ajánlom! ;-) :sör:
Szerencsére, vagy még inkább az író-rendező, Ilya Naishuller :respect: előrelátásának
köszönhetően, több olyan pillanat is van a filmben, amikor batár nagy poénokkal
oldják a hangulatot :-DDD és nem utolsósorban az egyik legfontosabb karakter Jimmy (Sharlto Copley) valami olyan eszméletlenül ütősre sikerült, hogy
minden egyes megjelenésével hatalmasat dobott a filmen – és szerencsére
szerepel jócskán… :-))))))) Nélküle egy szimpla „vérpistis vágóhíd” lenne a film, ő ad az egésznek tétet, rangot,
és értelmet. :respect:
Nem biztos (…sőt…), hogy ilyen filmeket gyakran és
szívesen néznék, de hogy egyszeri élménynek emlékezetes és zúzós (sőt,
feledhetetlen!) lett, az kétségtelen. :respect:
Én azt mondom: must see. :sör:
Independence
Day: Resurgence – A függetlenség napja: Feltámadás
Nem örültem, amikor Dávidnak beígértem, hogyha nem bukik
meg év végén, akkor megnézzük ezt a filmet… ;-) Ez több okból is igaz ;-) de
most csak azt az egyet taglalnám, hogy annyi negatív, lehúzó… köpködő… „kritikát”
:-P olvastam róla, hogy meggyőződésem lett: ez egy nagy rakás sz*r, és én meg
még arra készülök/kényszerülök, hogy pénzt adjak ki érte…! :aaaaaaaa: :-SSSSSS
:-PPPPPP
…nos, ilyen prekoncepcióval felvértezve ültem be Dáviddal
a moziba – hogy aztán jól pofára esve tántorogjak ki onnan…
…és szégyenkezve bevalljam: tetszett a film! :sör:
:eeekkk: :-)
Igazából azt is be kell vallanom, hogy nekem nincs
különösebb bajom Roland Emmerich-kel
– igen, igen, szégyellem is magam emiatt, és tudom, hogy na, ezért aztán
végképp nem lehetek komolyan vehető, és mérvadó filmes blogger. :-((( Majd
megtanulok ezzel együtt élni… :-PPP ;-)
Én szerettem tőle az Universal Soldier-t, a Godzillá-t,
a 10,000
BC-t, és még a 2012-t is. Ez
van. :sör:
Oké, az 1996-os Independence Day is nézhető volt és
bár nem volt benne olyan lenyelhetetlen „patriótizmus”, mint a 2000-es The
Patriot-ban, de azért csapkodta az ember csillagos-sávos tűrésküszöbét…
:-P
Ám szerintem most, a Resurgence
jóval visszafogottabb… hm… „zászlólengetést” hozott, és a ’96-os filmből csupa
remek karakter tért vissza a folytatásba, akik azért jópárszor kikacsintottak
ránk, egyszeri nézőkre, valahogy úgy, hogy „jó-jó,
nyomjuk, mint Krahácsot, de azért nem kell mindent annyira komolyan venni, ugye?!”
:-) – és én ezt nagyon tudtam díjazni. :sör:
Ami szomorú, hogy az ifjú, új szereplők nem nagyon tudtak
felnőni a feladathoz :-P és sem karakterükben, sem színészi képességeikben nem
tudtak megütni egy minimálisan elvárt (tehát nem közepes, vagy „egynek elmegy”
:-P) _jó_ szintet… :-PPP Én egyikük
nevét sem jegyeztem meg, és nem akarok rákeresni sem. :-P
Ellenben Judd
Hirsch (81), Brent Spiner (67), Jeff Goldblum (64), Bill Pullman (63) mind-mind remek
karaktereket hoztak, és tőlük és általuk színesebbé-emberibbé-szerethetőbbé
vált a film. :respect:
Valamint bejött két új szereplő, akik mindenképpen remek
színt hoztak a sorozatba (mert ugye lesz harmadik rész is, szóval, az már
sorozat).
Az egyikük Deobia
Oparei, a kongói harcos klán hadura – akiről/akikről esküszöm megnéznék egy
spin-off-ot. :thumbsup:
A másikuk pedig Sphere,
aki/ami olyan új szintet hozott be, amitől… és erre szintén megesküszök ;-)…
nagyon várom a harmadik részt. :sör:
Kellemes, szerethető volt a Resurgence, jóval kevésbé idegesítő és geil, mint ’96-os előde:
ahonnan viszont nagyon jó volt újra látni régi, remek szereplőket (és az
irritáló „díszszcientológus” a
legkevésbé sem hiányzott… :-P ).
Lehet köpködni rendszerszintűen Emmerich-et, lehet lenézően rúgni egyet-egyet az Independence
Day-sorozaton, de azt, hogy látványos, izgalmas – és szerethető(!) volt
a Resurgence, az szerintem
kétségtelen. :thumbsup:
Nagyon kellemes nyári blockbuster. :sör:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése