Star Trek: Beyond – Mindenen túl & Fortitude s01

Elkeseredés.

Ez a legjobb szó, amivel ki lehet fejezni, hogy mit is érzek most…

Star Trek Beyond – Star Trek: Mindenen túl

Elkeserítő. :-(((((

…

Már tavaly bátorkodtam pár elfogódott szót írni a témáról, Star Trek és J.J. Abrams kapcsán, amit most engedelmetekkel, beidéznék:

 „Nem érdekelnek a trekkerek és trekkiek, meg a terrikrikkerek: szerintem ő lehelt életet a saját nagyságában megfulladt, önzárványossá vált Star Trek sorozatba. Részemről tojok a Khan haragjára, mert korántsem érzem azt, hogy az mennyire jajj, de nagyon kiemelkedő csúcsteljesítmény lett volna.

Ellenben a 2009-es Star Trek és a 2013-as Into Darkness eszméletlenül jók lettek. Nem csak „jók”, hanem megkerülhetetlen etalonok. Szerény, nyomott véleményem szerint. :respect:

A J.J.-t szapuló trek… szóval, rajongók, nagyon hamar rá fognak jönni, hogy mennyire mellélőttek az ő elhajtásával, és hogy a franchise milyen hamar középszerbe fog süllyedni nélküle. Ismét. :-PPP

És hogy mekkorát nyert az SW franchise a Star Trek franchise veszteségével (amit azok a félvakok nyereségként éltek meg…! :Beam me up, Scotty!: :-PPP ), azt aligha lehet szavakkal kifejezni.”

…

Ehhez leginkább egy átkozott szót nem fűznék hozzá, annyira idegesít – hogy mennyire telibevertem a jóslatommal az elkövetkezőket! :eeekkk:

A régi William Shatner-féle Trek-filmekkel alapvetően egy baj volt (van): hogy igazából soha, egyik részt sem fogom (szoktam) felemlegetni , hogy „hát az bizony alapkövetelmény, hogy megnézd!”. :-PPP

Jobbára langyos víz mindegyik. „Egy tévéfimnek vasárnap este elmegy”-kategória. Nem emlékezetes, nem világmegváltó, nem újszerűen érdekes… inkább csak amolyan tisztes iparosmunkák. Vannak benne űrhajók, meg léz… izé… féz-erek :-P meg idegen lények. Ami egy sci-fi-be kell a sablonkönyv szerint, az centire megvan. :-PPP

Hát nagyon boldog vagyok, hogy némely filmesztéták, kritikai utasok, és alfabéták mennyire ujjonganak lelkesen a Beyond-láttán, hogy mennyire is csodálatos, hogy _„végre”_ (érted, ugye: „végre” mert eddig vagy egy vödörben éltek, vagy nem tudták kihúzni a fejüket Khan haragja se… jjjhajából, mert az akkora szájbatetovált etalon, ETALON, érted?! :-PPP ), szóval, hogy _„végre”_ visszatértünk a régi „trekvágásba” :-P, és régi-új dicsőségében csillog újra a franchise…

…azt a leborult szivarvégit… :-OOO

Eszem-fa… lábam megáll. :eeekkk:

Komolyan nem tudom, hogy sírjak, átkozódjak, vagy röhögjek… :-PPP

Próbálok nyugodt maradni, szóval: tegnap elügettünk Dáviddal kedvenc gödöllői mozinkba, megtekinteni az új Star Trek filmet…

…két órával később mindketten szédülve(!!!) jöttünk ki, és bizonytalan lépésekkel baktattunk el az autóig, ahol Dávid még kérte(!!!), hogy ne induljunk el azonnal, hanem még üldögéljünk egy kicsit, mert nagyon forog vele a világ.

Olvassátok a blogomat: nem ma néztünk először 3D-s filmet, szóval… és eddig soha-semmi bajunk nem volt tőle. De amit itt kaptunk, az egy elmebeteg baromság volt. :-PPP

Mintha egy olyan hullámvasúton néztük volna a filmet, ami nem csak fel-le megy, hanem a tengelye körül is folyamatosan pörög.

Parasztvakító, hányingert generáló, szenzációhajhász baromság. :-PPP

Ez nektek a „régi Star Trek újra megtalált dicső múltja”, ez?!?!

Hja, hogy ezt a „Fast and Furious” rendezője csinálta – aha, akkor megvan: Star Furious, vagy Fast Trek, mi?! :-PPP Köszi: nagy ívben teszek és tettem mindig is a „Fast and Furious” franchise-ra (az első részt láttam, a többi nem érdekelt… :-PPP), és nekem Star Trek címen nem egy űrbéli Fast and Furious kell. :thumbsdown:

Ez is tán’ a régi Star Trek ösvény, mi…?! :-PPP

A történet nem széteső, hanem konkrétan puzzle. :-PPP És sajnos egyik eleme unalmasabb a másiknál, így még azt sem mondhattuk, hogy majd várjuk a következő viewpoint karaktert, és majd az jó lesz: a túrót! Egyformán unalmas mindegyik. :-PPP

És miért?! Hát nem tudjátok?! Hát ez is egy nagyon dicsért alaptétel a „visszatérő kerékbevágásos…ööö… vagy kerékbetörős?... lelkendezett rivjúkban”, hogy „a forgatókönyvíró Simon Pegg háromszor adta fel a munkát, de J.J Abrams háromszor  zavarta vissza, hogy folytassa, és milyen jól tette!”… :eeekkk:

…

…ez szerintem olyan, mint amikor az ember 3x próbálja a gyereknek elsütni kiskanállal a parajpürét, hogy az milyen finom, és amit a gyerek hősies megadással egy-egy kanállal le is gyűr – de abba bőven beleizzad mindenki… –, ám a végén olyan sugárban hányja a tukmáló szülő képébe az egészet, hogy utána két napig lehet takarítani a lakást… :-PPP

Kábé ennyi értelme és haszna volt Simon Pegg-et gyötörni ezzel az egésszel: amit a pofámba kaptam, abba volt bőven ám a paraj mellett epe, fokhagymás palacsinta, és töltött birkagyomor is… :-PPPPPP

Amit láttam, az nem vicces; nem szellemes; nem izgalmas; nem érdekes – a Nagy Star Trek Sablonkönyvet fellapozták, és mindenkire rámásolták a szükségszerű részt.

Nem karaktereket láttál, hanem szerepzombikat. Van különbség. Némi. :-PPP

…

Nem is akarok írni többet erről az egészről, legfeljebb annyit csak, hogy gratulálok.

Gratulálok: sikerült visszahúznotok a Star Trek-et a középszerűségbe, de nem ám a „kedves, egyszerű, családi matiné”-kategóriába, hanem annál jóval lejjebb, az üres akciófilmekkel alkotott közös halmazba. :-PPP

„Ürhajópornó”…?!?! Atyaúristen… :eeekkk: Ha ez űrhajópornó, akkor… szerintem te még egyiket se láttál, barátom. :-PPPP

Mondjuk, a magam részéről szurkolok, hogy Justin Lin nagyon „Fast” visszamegy a „Furious”-hoz, és egy kevéssé kamerarángatós, öntömjénező, videoklip-rendező elmebeteg ül majd a következő rész rendezői székébe… :-PPP

…és remélem, hogy Simon Pegg-et nem gyötritek tovább a forgatókönyvírással: ő már kiírta a magáét a Shaun of the Dead-del és a Hot Fuzz-zal. Ennyi volt benne, ne gyalázza tovább magát még „ghostwriter”-ként. :-PPP

„Az idei év legjobb sci-fi-je”?! Eeez?!?! Két kézzel kaparnám ki a saját szememet, ha így lenne…

:-OOOOOO

...és a végére.

Nyugodjatok békében, Szeretett Színészeim!

 

Fortitude s01

Elkeserítő. :-(((((

…

A második, ami eszembe jut a kapcsán pedig az a szó, hogy: _viszolyogtató_. :-OOO

Hat részig azt hittük, hogy valami nehezen induló, nyögvenyelős thriller – ami aztán átment kibelezős horrorba, vírus és parazita-filmbe.

Végigkínlódtuk, mert tudni akartuk, hogy mi lesz a vége – de kár volt. :-((( Rég volt már, hogy ennyire életrablónak éreztem egy sorozatra szánt időt. :-PPP

_Senki_ nem volt benne, aki szimpatikusnak tartottunk volna; akiért szívesen szorítottunk – volna. :-PPP

Semleges (vagy inkább antipatikus…) szereplőkkel történtek hajmeresztő szörnyűségek: gyerekek szurkáltak össze benne felnőttet krumplihámozóval, és gyereket bontott fel felnőtt szabászollóval – meg felnőtt belezett ki benne grillcsirkeként másik felnőttet: villával, bonyek, villával!!! :-OOOOOO

Az emberi testben, a bőr alatt hemzsegő, majd onnan kikelő paraziták látványa meg olyan ocsmány volt, hogy a rosszullét kerülgetett…

Elég is ennyi erről: utáltam minden ízében. :-PPP

Azt hittem, hogy egy Trapped-hez hasonló, izgalmas, fagyos-havas krimi-thriller lesz – de csak egy ócska „C”-horror volt… ami szerette volna magát „agyalós thrillernek” eladni.

Sikertelenül. :-PPP

Nem javaslom senkinek. :thumbsdown:

Bāhubali – Baahubali: The Beginning

Utána kellett néznem: 2013 szeptemberében írtam utoljára indiai filmről a blogomon – szóval, marha régen… :-(((

Emlékszem, egy időben csúnyán elment a kedvem az indiai filmektől, amiben több dolog is közrejátszott, amiket most nem fejtenék ki bővebben… lényeg, hogy semmi kedvem nem volt a bollywood-i mozikhoz, pedig kifejezettem szeretem azokat.

Kerültem őket, mint a megcsalt szerelmes a megcsaló szeretőjét… :-///

…majdnem 3 éven keresztül, jesszusom. Ez aztán a keresztényi megbocsátás, mi?! :-PPP

Nem vagyok túl büszke magamra emiatt… :-(((

Tavaly hallottam/olvastam először a Baahubali-ról, hogy minden idők legdrágább indiai, pontosabban telugu-tamil filmje. Nos, ettől sem ájultam el igazán. :-/

Ugyanis rövid indiai feliratfordító időszakom alatt volt szerencsém telugu-tamil filmhez, és bevallom, nem kis részben az vette el a kedvemet a filmfordítástól (szerintem, István is ugyanígy van vele, ugyanis ő is egy telugu-tamil filmet kezdett fordítani… és ő is abbahagyta menet közben, szvsz, ugyanazt érezhette, amit én is, hogy csak egy rohadt, sziszifuszi kínlódás az egész, de ebbe most megint nem mennék bele jobban… :-P :-/ ).

Szóval, a „telugu-tamil” számomra nem éppen… hm… „hívószavak” :-/.

Így elismerően bólogattam, hogy „minden idők legdrágább indiai filmje”, de különösebben nem görcsöltem rá a témára…

…csak akkor(!), amikor azt olvastam, hogy egy monumentális, 45 perces csatajelenet is helyet kapott benne! :whoááá: :eeekkk:

Gondoltam, hogy ez azért már tényleg nem lehet semmi! De mivel ez még 2015-ben volt, arra jutottam, hogy még azért jócskán van idő addig, amíg dvd-n elérhető lesz ez az alkotás, szóval, „letekertem a várakozási potméteremet”… és őszintén bevallom :shameonme:, hogy mostanra el is feledkeztem róla… :-(((

Szerencsére, István a napokban dobott át nekem egy videót, valami orosz nyelvű Facebook-oldalról, hogy nézzem meg ezt a csatajelenetet benne, azt írják, hogy „В Индии есть не только свой "Болливуд", но и своя "Троя".”

Elsőre azt gondoltam: „Trója? Mi a francnak kellett megcsinálni az indiaiaknak a Tróját?! Eltáncolják és eléneklik?! :-P” – ezért csak egy nappal később :shameonme: klikkeltem rá a videóra azzal, hogy ha már István átküldte, akkor csak ránézek már…

…és egész egyszerűen leesett az állam. :eeekkk: :respect: :leborul:

Azon nyomban kapcsoltam, hogy ez nem egy „indiai Trója”, hanem valami egészen más…

…igen, ez a Baahubali lesz, minden idők…. bla-bla-bla…!!!

Ekkor realizálódott bennem, hogy már eltelt egy év, amióta olvastam a filmről, és simán elérhető lehet már dvd-n!

És ez így is van, Testvéreim az Úrban… :sör: ;-)

Nagyon jó film, a Baahubali – eszméletlenül jó. Heroikus, de mégis benne van a bollywood-i filmek könnyedsége, van benne tánc és ének is (ami lehet, hogy sokakat elriaszt, de nekem ettől bollywood-i egy film, és bár a Hardcore Henry óta tudjuk ;-) , hogy megbélyegzi a világ azokat az embereket, akik szeretik a musicaleket, a zenés-táncos darabokat, én mégis büszkén vállalom, hogy kedvelem azokat! :-) :-D ), és olyan lenyűgöző látványvilág, és CGI, hogy az ember megrogy tőle. :megarespect:

A film első 10 percét (nem, a köszönetnyilvánításokat, a szponzorok felsorolását, és az opening creditet nem számítom bele! :-P ;-) ) már vagy 4x-5x megnéztem azóta, és minden egyes alkalommal elakadó lélegzettel és bepárásodó szem… üveggel ;-) nézem végig.

Egyszerre gyönyörű, felemelő, megrendítő és szívszorító. :leborul:

…és már akkor tudtam, hogy nem nyúlhatok mellé ezzel a filmmel. :respect:

Mondjuk, óriási segítség, és a mozi befogadásához nagy plusz, hogy végre egy olyan telugu-tamil film, amit teljesen korrekt, érezhetően profi angol felirattal kell/lehet nézni, amiből nem érzi azt lépten-nyomon az ember, hogy valaki hasraütve fordította, és még a telugu nyelvben totál járatlannak is nyilvánvaló, hogy semmi köze a feliratnak az elhangzottakhoz… :-P

A történet felépítése pedig közel tökéletes. :respect:

Az első szakasz a vízesésen való feljutás lélegzetelállító csodája. Oké, hogy nyilvánvalóan van benne CGI és „zöld háttér” előtti munka, de a valós indiai vízesésekkel kevert műtermi látvány olyan lenyűgözőre sikerült, hogy az ember haja égnek állt. :leborul:

 Közben megismerhettük a film főszereplőjét Shivá-t/Baahubali-t, akit a karizmatikus Prabhas formál meg (ugye, mind tudjuk, hogy nagyon sok bollywood-i színész egytagú művésznévvel ismert – mint például Dharmendra, a „Yamla Pagla Deewana”-filmek sztárja ;-) ).

A második „szakasz” (ha már így kezdtem…) Baahubali és a lázadó, királynőpárti harcosnő, Avanthika (Tamannaah Bhatia) megismerkedése és egymásba szeretése.

A harmadik szakaszban megismerhetjük végre a Mahishmati királyság gonosz uralkodóját, Bahallalát (Rana Daggubati), döbbenetes fegyvermester-testőrét, a rabszolga Kattappát (Sathyaraj), valamint a 25 éve láncra verve sínylődő korábbi királynőt, Devasenát (Anushka Shetty), aki Baahubali édesanyja.

A negyedik (utolsó) szakaszban pedig Kattappa elmeséli Baahubali-nak az édesapja történetét: születését, neveltetését, királlyá válását – és itt meséli el a Kalakeyas elleni óriási csatát, amiben a Kalakeya War Lord-ot az eszméletlenül fenyegető és karizmatikus Prabhakar alakítja. :leborul:

Talán a film egyik legdöbbenetesebb, legnagyobb hatású pillanata az, amikor Kattappa, ez a kérlelhetetlen, legyőzhetetlen, megtörhetetlen öreg harcos behódol az ifjú Baahubali-nak… :amazing: :leborul:

 

Az egész alkotás majdnem tökéletes – de könnyen meglehet, hogy kicsinyességem mondatja velem azt, hogy csak _„majdnem”_...

És hogy miért mondom a „majdnem”-et? Mert bár tudtam, hogy a Baahubali eleve két részesnek készül, és a címében is benne van az, hogy „The Beginning”(!!!), mégis, igazi pofára esésként éltem meg a 159-160 perces játékidő végét, amikor Kattappa egy olyan részhez ért elbeszélésében, amitől sokkot kaptam – és erre jött a „Vége” kiírás… :eeekkk: :-OOO

Valamint az, hogy „Folytatása következik 2016-ban. „Baahubali: The Conclusion” ”…

Oké… miután magamhoz tértem ;-) beláttam, hogy így is egy fantasztikus, elképesztő, csodálatos filmet láttam, ami önmagában is soha nem múló élmény marad – és most már lelkesen várhatom a folytatást! :sör: :thumbsup:

„The merits of a King are evaluated not by the number of enemies he has killed, but by the number of his own people he has saved.(…) If you kill a hundred men you will be called a great warrior. But if you save one life, you will be called God!”

Mondjuk, ez a film éppen abba a kategóriába tartozik, amiről azt mondjuk: nagyvászonért ordít-üvölt! Mert olyan elképesztően látványos. :leborul:

…oké, most meg sok mindent bizsergett az ujjaimban, de inkább nem írom le, hogy mik… Talán annyi, hogy mi, magyarok, lehet, hogy meg sem érdemeljük, hogy moziban lássuk a Baahubalit, annyira gyűlölt-lenézett-megvetett idehaza az indiai/bollywood-i filmgyártás. :-///

Pár dolog még, ami ide tartozik, néhány érdekes adat.

A film 120 crore rúpiából készült a film. (1core rúpia az egyenlő 10.000.000 rúpiával!)

1 rúpia = 4,25 Ft (Számoljátok ki, ha akarjátok... :-) )

Világszerte eddig 615 crore rúpiát hozott a film!

A második rész már 370 crore rúpiából készül! De sajnos a 2016-os premier dátuma „áttolódott” 2017 április 14-re, amikor hiába van pont a névnapom :-) aligha hiszem, hogy el tudok jutni egy olyan moziba, ahol éppen adják… :-/// Marad tehát a dvd – ami valószínűleg csak 2018-ban (jobb esetben 2017 karácsonya tájékán…) fog kijönni. :-(((

Hja, igen: a beharangozott 45 perces csatajelenet nem tudom, hogyan jött ez ki valakinek, de a 159-160 perces dvd-n legfeljebb 27-28 perces!!! :-P Ami impozáns, meg minden: de legalább negyedórával kevesebb, mint az előre jelzett. :-/// Nem tudom… talán majd a rendezői változatban…?! :-PPP :-SSS

De ettől eltekintve csodálatos, feledhetetlen alkotás a „Baahubali: The Beginning”.

Must see. :respect:

Trapped – Ófærð s01

Végre én is sort kerítettem erre a nagyszerű izlandi sorozatra – és elképesztően remek élmény volt. :thumbsup:

Ólafur Darri Ólafsson pedig atomkirály. :sör:

Huhhh… és most próbáljam már megfogalmazni, hogy miért is eszméletlenül jó ez a sorozat.

Három nagyon szerethető főszereplő, Seyðisfjörður város három rendőre: a rendőrfőnök Andri (Ólafur Darri Ólafsson), valamint a beosztottai Hinrika (Ilmur Kristjánsdóttir) és Ásgeir (Ingvar Eggert Sigurðsson).

Andrit előélete miatt nem lehet „kisvárosi, komoly gyilkossági ügyekben járatlan” rendőrnek nevezni, de azt mondom, hogy lelki sérülései okán, majdnem egy szinten van Hinrikával és Ásgeirrel – így szerintem egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy a három eldugott kisvárosi rendőrre rászakad egy gyilkossági ügy: a tengerből kihalászott, megcsonkított emberi törzs megtalálásával.

Ráadásul, éppen ekkor érkezik meg a városba az utasokkal zsúfolt óriási komphajó, és szakad a városra egy bitang hóvihar, ami miatt a Reykjavíkból a profi gyilkossági csoport napokig nem tud a helyszínre jutni.

És Andri lassan belelendülve, nyomozni kezd, miközben Hinrika és Ásgeir lépésről-lépésre lesznek méltó partnerei. :sör:

Bírom, hogy nem „szuperzsaruk”, hanem valamennyien _„csak”_ emberek: akik törekszenek a jóra, de közben hibáznak, (meg)bántanak másokat, bocsánatot kérnek, és bocsánatot nyernek – mert egyikük sem rossz ember, és mind a hárman egyet akarnak.

Nagyon jó köztük az együttműködés és a kémia – jó látni őket, ahogy együtt dolgoznak, na. :respect:

Hinrikának megismerhetjük a családi körülményeit is – sajnálatos módon, Ásgeirnek nem mutatják be a családi hátterét –, de legjobban Andrit ismerhetjük meg, aki elvált, de a jegygyűrűjét még mindig viseli, és háza felújítása miatt volt apósánál és anyósánál él, valamint neveli két lányát.

Andri végtelenül szimpatikus ember, akinek kezdeti botladozásait nem akarja a néző érteni, főleg, miután látja, hogy milyen tud lenni, amikor belelendül… ám később magyarázatot nyer az is, hogy miért indult be nála a nyomozási rutin olyan nehezen.

És persze a gyilkossági nyomozás közben egyre jobban világossá válik, hogy csöndes, eldugott kis Seyðisfjörðurban több sötét ügy is lappang a mélyben, és egy nyolc évvel korábbi, halálos áldozatot követelő tűzeset valódi körülményei is kezdenek lassan kibomlani…

Akit még menet közben megszerettem, az nem más, mint Hjörtur (Baltasar Breki Samper), aki éveket ült ártatlanul börtönben a gyújtogatás (és a haláleset) miatt. A kezdeti sötét, ellenszenves figurából egyre jobban bomlott ki az ember – és erre az emberségre a koronát a tűzesetben meghalt lány, Dagný (aki Hjörtur szerelme volt) édesapjával, Eirikurral (Þorsteinn Gunnarsson) való találkozás-beszélgetés tette fel, ami szvsz döbbenetesen erősre sikerült. :megarespect:

A holttest azonosítása, és a gyilkos utáni nyomozás egyre újabb és újabb fordulatokat vesz – minden rész végén akadt valami cliffhanger, vagy WTF-momentum, ami egyik sem volt mondvacsinált, vagy kikényszerített/kényszerű. :sör:

Nincs mese: Baltasar Kormákur egy zseniális, nagyszerűen felépített, élő-lélegző, valós emberi karakterekkel telepakolt sorozatot tett elénk az asztalra :respect: aminek befejezésétől… nekem személy szerint megszakadt a szívem…

Mert látni, ahogy egy életében egyszer egy nagy hibát elkövető, de következetesen jó és mindig jóra törekvő, talpig becsületes, családját mindenekfelett szerető ember teljesen magára marad, mint az ujjam… az valahogy a zsigereimben fájt. :-((((

Nagyon szeretném még látni Andrit, ahogy nyomoz, ahogy él, ahogy jön megy a maga mackós, csöndes bumfordiságával. :respect:

És ezzel maga Ólafur Darri Ólafsson is hasonlóképpen van, aki ezt nyilatkozta:

„I really hope we’ll be allowed to do another season. I’d like to meet Andri again.”

Én is nagyon-nagyon remélem! :respect: :sör:

Egyébként, ha valakit érdekel, találtam két érdekes cikket Ólafur Darri Ólafssonról és a Trapped– Ófærð-ről. Érdemes elolvasni, szvsz. :sör:

(„Speaking from Budapest(!!!), where he’s filming the new NBC series Emerald City, Ólafsson explains how he developed the character” :-))) )

  

Amit még a rivjú végére idebiggyesztenék, az az, hogy sokan hasonlítják/hasonlították a Trapped – Ófærð-et a Fortitude-hoz.

Nos, én mivel nem láttam még a Fortitude-t, ezen összeméricskélések hatására most belevágtam abba is. Két rész után még elhamarkodott lenne „ítélkezni”, így csupán két dolgot hoznék fel… hm… „farokméregetésre” ;-) .

Katicámnak is „úgy adtam el”, hogy a Trapped – Ófærð után a Fortitude-t nézzük, hogy azt mondtam „olyan lesz, mint a Trapped!” – a két rész után ő pedig csípősen megjegyezte: „Olyan, mint a Trapped?! Mert mind a kettőben hideg van, mi?! :-P” :-))) Én pedig kénytelen vagyok egyetérteni vele: tényleg nem nagyon van más hasonlóság a két sorozat között. :-P

A másik, amit még megemlítenék, hogy míg a Trapped már az első résszel berántott, addig a Fortitude első két(!) része után azt mondom, hogyha akarom, akkor ez most „szövevényes és összetett”, vagy úgy, hogy „zagyvaság, katyvasz” :-P :-)... Egyelőre nagyon nem látom, hogy merre fog menni a Fortitude, míg a Trappednél teljesen egyértelmű volt a csapásirány.

Hja, és egy bónusz „összehasonlítás” ;-) a Fortitude második részénél leesett a tantusz, hogy az egyik rendőr szereplő, Eric Odegard, az nem más, mint a Trapped Traustija(!) – akiket Björn Hlynur Haraldsson alakít.

Szóval, eszméletlenül jó sorozat a Trapped – Ófærð. Must see, nem vitás. :respect:

(És – egyelőre – úgy néz ki, hogy teljesen jogos az imdb-s pontszámkülönbség: Trapped: 8,2 – Fortitude: 7,4… Mondjuk, én két rész után max. 6 pontot ajánlanék meg a Fortitude-nek... :-S )

ÁPDÉT: Oké, a Fortutide-nak 6 rész után már azért megajánlanék egy amolyan 7,5 pontot... Majd rivjúzok róla, ha a végére értem. :sör: