2025. november 2., vasárnap

Down Cemetery Road s01e01-e02

Most, hogy Winnie-vel barátian megbeszéltük :-) :sör: , miszerint jobb lesz, ha nem kerül ki kedvenc sorozatos site-omra, a sorozatjunkie.hu-ra a két hozzászólásom, ezért úgy gondoltam, közös okulásunkra ;-) :-D kiteszem azokat a saját blogomra. Sajnálnám, ha kárba veszne a megírásukra szánt idő... ;-) meg aztán, hátha ti is találtok benne valami... vicceset. ;-)

Legyen mondjuk az a mottója ennek a posztnak, amit az áldott emlékű, nagyszerű Hofi Géza mondott a "Te, figyelj haver!" című lemezén.

"Én, ha az idegroham rám jön, adnék a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért is! Na, így normálisan nem, csak ha a roham rám jön."
:-DDD 

És hogy miért pont ez a mottóm? Majd kiderül. ;-) Vagy végleg beborul, ugye... ;-) 


Melyik volt a hét legjobb sorozatepizódja?

Az én szavazatom:

Down Cemetery Road s01e01-02 

Hogy ez egy milyen menő feminista sorozat, bonyek! Itt a hölgyeknek vág az esze, mint a borotva, talpraesettek, menők, vagányak! És körülöttük minden férfi vagy csak simán hülye, vagy inkompetens barom, vagy rosszindulatú köcsög, esetleg egyenesen gyilkos gazember. De hát mit lehet tenni? A sorozat az életből merítkezik. Ez van. És kik a leggonoszabbak közülük is? Hát igen, a barna bőrűek… Nincs ebben semmi rasszizmus, ez is a rideg valóság. (…huhhh… ez azért nehéz lesz így… :szemforgat: )

Hát, engem ez megfogott és bedarált! Meg voltam győződve, hogy nő írta, és döbbenettel látom, hogy nem… Akkor biztosan meleg.

A legjobban Darren Boyd és Adeel Akhtar jelenetein röhögtem. :-D

"- Did your mad-dog agent not get the "No More Dead Civilians" memo?
- Sir, it was a field decision…
- Malik, another one? I must visit this field some day."
:-DDD 

De persze Emma Thompson és Adam Godley beszélgetései is eszméletlen viccesek voltak.

"- I've been working on a divorce case.
- Where do I sign?
- For a client!" 

A második részbe már többször bele is pörgettem: hogy haladjunk, mert annyira izgalmas volt, na!

Izgatottan várom a folytatást. :fingerscross: Hajrá, Csajok! Az összes pasit pedig vessétek a mókusok elé… :-D

(Hja, igen: lesz/van egy jelöltem „A hét csalódásá”-ra is… Mert annyira vegyesek az érzelmeim, hogy nem tudom eldönteni. meaculpa: )

 

Mi volt a hét csalódása?

Az én szavazatom:

Down Cemetery Road s01e01-02

Ez egy fájdalmasan feminista sorozat. Itt a hölgyeknek vág az esze, mint a borotva, talpraesettek, menők. És körülöttük minden férfi vagy csak simán hülye, vagy inkompetens barom, vagy rosszindulatú köcsög, esetleg egyenesen gyilkos gazember. De hát mit lehet tenni? A sorozat az életből merítkezik. Ez van. És kik a leggonoszabbak közülük is? Hát igen, a barna bőrűek… Nincs ebben semmi rasszizmus. Hja… de van. :-PPP

Hát, nekem ettől felállt a hátamon a szőr. Meg voltam győződve, hogy nő írta, és döbbenettel látom, hogy nem… Akkor biztosan meleg. Vagy egy skizoid férfigyűlölő férfi. :-P

A legjobban Darren Boyd és Adeel Akhtar jelenetein röhögtem. :-D Kár, hogy nem ők a főszereplők…

"- Maybe we should start a little WhatsApp group!
- Actually that's a… that's a great idea. I can make a note, and I think I still have your mobile number…
- Get off my table."
:-DDD 

De persze Emma Thompson és Adam Godley beszélgetései is eszméletlen viccesek voltak. De ugye… na. :-/ (Mondjuk, a második beszélgetésük alatt megmondtam a Páromnak, hogy mi lesz a házastársak sorsa… és minő meglepetés?! Az lett, amit mondtam. :-P Utálom, amikor egy fordulat… „fordulat” :-P … már az utca végéről ordítva integet, hogy jön. :-/ )

A második részbe már többször bele is pörgettem: több helyen untam, mert untatott. Nem érdekelnek a tuskó férj és a megalázott feleség beszélgetései – és rohadtul lassúnak találtam a macska-egér beszélgetést is, amiről (úgyszintén) azonnal üvöltött, hogy hová fog kifutni.

Idegesen várom a folytatást. Hogy eldönthessem: bevágjam az egészet a sarokba – vagy mégis… valahogy lesz belőle cserebogár és be(le)húz…?!

(Hja, igen: lesz/van egy jelöltem „A hét legjobb sorozatepizódjá”-ra is… Mert annyira vegyesek az érzelmeim, hogy nem tudom eldönteni. :meaculpa: )

 

Hááát, ez lett volna az. :sör: :-)

2025. november 1., szombat

Miért…?! Hová tartunk így…?!

Volt egy előzetes prekoncepcióm a „The Long Walk” filmmel – és teljesen be is váltotta minden előzetes várakozásomat.
 
És úgy érzem, hogy most már nálam/nekem túlcsordult a pohár.

Squid Game, Alice in Borderland, Jeffrey Dahmer-sztori, Ed Gein-sztori… 

Ezek „mennek nagyot” a Netflixen – az embereket vágóállatként kezelő sorozatok, az emberi életet semmibevevő pszichopaták, szociopaták, elmebetegek – és olyan totalitárius rendszerek, amikben az emberek egymás halála által juthatnak előre, valami vélt vagy valós díjért, célért. 

Én fizikailag és lelkileg is undorodom ettől a trendtől: igen, megnéztem az Alice in Borderland és a Squid Game első évadait – és így alkottam meg véleményemet. Hogy ez a műfaj pusztító. 

A morált, a humanitást, az emberi élet tiszteletét öli ki a nézőből, akik a sorozatokat megtekintve azt hihetik: a tarkólövés egy megszokott _„dolog”_

És azt üzenik ezek a sorozatok: egy-egy ember megölése, kivégzése, feldarabolása teljesen „_normális_”, talán még „_menő_” is. 

Én hányok ettől. És iszonyodom. Nem létezik, hogy a sorozatgyilkolást és a fasizmust beemelik a mainstreambe – és a gyilkos, az elmebeteg, az aberrált lesz a… sztár, a példakép, az idol… 

Tudtam, előre tudtam, hogy mi lesz a The Long Walk-ban – nem mert annyira kurvára eszes vagyok: a film alaptémája ezt vetítette előre –, és ahogy végignéztem, nem elég, hogy igazzá lett minden várakozásom… de a legvége még tartogatott egy kurva nagy pofont. 

Hogy az erőszakra erőszak a válasz. És a bosszú mindennél fontosabb. 

… 

Inkább ne mondtatok volna semmit. Inkább el se készült volna ez a film. Inkább meg se néztem volna… 

Nincs megállás ezen a morális nihilbe tartó vonaton?! Nincs ember, aki leszállna róla… vagy meghúzná a vészféket?! Újra fasiszták leszünk?! Sorozatgyilkosokért fogunk rajongani?! És újra és újra végignézzük, ahogy közvetlen közelről szétloccsantják egy ember agyát... és már a szemünk se rebben. Csak dobunk a szánkba egy kis popcornt… és reméljük, hogy azért lesz ennél cifrább halál is. Mert a szimpla tarkólövés már unalmas. 

Nem létezik, hogy ezt a trendet nem veszi észre senki – és nem létezik, hogy nem lehet megállítani. 

Egyszerre undorodom és iszonyodok ettől: mert ezek pusztítják a lelket és a humanizmust. 

Nem tudom, hová vezet ez… de jót nem remélek. 

Semmit nem tanult a múltból ez a végtelenül öntelt, beképzelt, ostoba Világ.

 

„Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.” 

Mohács,1944. október 24.

 

„Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf,* - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.” 

Szentkirályszabadja,1944. október 31.

 

Radnóti Miklós
(1909-1944)