„There's people that want this case closed...or else. And there's some other people that want this case kept open...or else. Well, either way, my next posting's going to be the Alps.”
Árnyalódik a karakter, jobban kicsillan-felvillan Zen iróniája, fekete humora… de még mindig nagyon finom ez az egész. Bármennyire is visszafogott a karakterépítés, ennél erőteljesebb ecsetvonásokra lett volna szükség ahhoz, hogy a főszereplő berántsa és magával ragadja a nézőket.
Zen továbbra sem olasz, határozottan egy angol úriembernek érzem, aki a legnagyobb hasra esése után is leporolja magát, és udvariasan meghajolva bemutatkozik: „Hello, my name is Mr. P. Smith… ööö… Aurelio Zen.”.
És ebben az esetben feldolgozott bonyolult összeesküvés-elmélet kifejtése, egyrészt vagy jobb intonációt érdemelt volna… vagy bele sem kellett volna fogni, hanem egy pörgősebb művet kellett volna kiválasztani. „Kellett. Volna” Csak az a volna ne lett volna, ugye…
„- So, he searches his own apartment and then he kills himself?
- Sure. Or he kills himself and then he searches the apartment.”
Sikerült a filmet rendkívül lassan felvezetni és kibontani, sajnos, nagyjából anélkül, hogy egyszer is felszisszentünk volna (megint…), hogy „jesszassz! na nézd már!”…
Könyvben biztos, hogy sokkal jobb ez a sztori, mint megfilmesítve. Azt hiszem...
Továbbra sem győzött meg a sorozat, főleg nem is rántott be… de az utolsó részt még azért simán bevállalhatónak érzem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése