2020. szeptember 27., vasárnap

Dorohedoro s01 & Dragon’s Dogma s01 & Peaky Blinders s01

Még mindig csak pár szóban – egyrészt, semmi olyat nem láttam*, ami érdemes lenne a hosszú/hosszabb rivjúra; másrészt, családi okok miatt nagyon nehéz hónapon vagyok túl… és mindössze ennyi energiám van a blogomra. Remélem, a következő hónap már termékenyebb, színesebb, érdekesebb/érdemesebb lesz.

Főleg azért, mert: *= ellenben most nézek olyasmi(ke)t, ami(k) már érdemesebbek lesznek a szóra. :fingerscross: 


Dorohedoro s01  


Érdekesnek tűnt, különlegesnek, egyedinek… Voltaképpen az is volt, csak hát… hááát… valahogy nem vezetett sehová.

Lehet, hogy azt gondolták a készítők, a történet Á-ból Bé-be tart – de én nem éreztem ezt az ívet. 

Szürreálisan csapongott, ami egy ideig (óráig) eltereli az ember figyelmét, el is bűvöl az őrülete… de lassan kiviláglik mögüle, hogy nincs az egésznek egy gerince, egy íve… 

Megnéztem – de nem gondolnám, hogy másnak is ezt kellene tennie…

 

Dragon’s Dogma s01 


Szintén zenész: azt hitték, hogy micsoda mondanivaló is húzódik meg a történetben…! 

Aztán csócsálták végig a hét főbűnt – amiről mintha készült volna már egy-két alkotás, ugye… 

Itt is vártam, hogy lesz a végén valami reveláció, valami „Nagy Rácsodálkozás” – aztán volt is. :gyagya: 

Ugyanis döbbenten néztem: „ennyi…?! …tényleg ennyi volt…?!”. :-/ 

Hááát… nem is tudom. Lehet, hogy _tényleg_ érdemes lenne „_történetre_” építeni egy-egy sorozatot. 

De talán én gondolom rosszul… :-P


Peaky Blinders s01  


Olyan jónak tűnt, elsőre… olyan jól indult… „Pengesapkások”, meg minden. És a „jégszemű-jégszívű” Cilian Murphy, mint Vezér. 

Huhh… gondoltam… itt tarolni fog a banda. A Banda! Gránátos Danny (Samuel Edward-Cook) és a többiek! 

Erre szépen, lassan átfolytunk családi drámába – tékozló apa, hülye fiúk, felcsinált nővérek, Rómeó és Júlia, politika, szarkavarás… –, majd végül (óriási csalódásomra) romantikus szappanoperába. Grace (Annabelle Wallis) minden egyes jelenetétől borsódzott a hátam, annyira látszott, hogy hová és hogyan akarják beszuszakolni a történetbe. A negédes fejétől meg kinyílt a penge a sapkámban – hogy stílszerű legyek. :-P 

Mindössze hat rész az évad, de én az utolsó kettőt már pörgetve „néztem”, annyira idegesített. :-///

Hét szezon van belőle, sz’al, akinek kell, annak hajrá. De nekem egy is sok(k) volt belőle. :-P

 

2020. szeptember 18., péntek

De Dag – The Day s01 and Jinn – Dzsinn s01

Tényleg csak pár szóban…

De Dag – The Day s01

 


A https://www.sorozatjunkie.hu/tag/de-dag/-n olvastam róla, és belevágtunk.

 Alapjában véve tetszett, érdekes volt a koncepció, jól csavarták a sztorit – de igazán nem dobtunk tőle egy hátast. 

Bankrablás a flamandoknál már eleve egy unikum, mert ugye, nem mindennap látunk ilyet, és érdekes-különleges az interpretálás is: egy adott időintervallumot 2x is látunk (egymást követő két részben), az egyik szemszög a rendőröké – a másik a rablóké, a túszoké és a kint rekedt hozzátartozóiké.

Nálam ott csúszott le (lejjebb…) a pontozás, amikor _”kijöttünk”_ a bankból. Ott éreztem pár rész „helybetopit”, ami nélkül nem lettünk volna kevesebbek, ha kimarad – cserébe viszont jobban pörgött volna a cselekmény… 

Az utolsó (két) rész viszont megint odatette magát, és merem mondani, hogy durván belemenős lett. :sör:

Összegezve: tíz részben (tizenkettő helyett) szvsz jobban ütött volna (talán nyolcban még jobb…?!), de így is kellemes élmény volt. Nem átütő, nem agyeldobós – de határozottan kellemes. :sör: 

Mondjuk, ez a kép meg olyan kellemesen áthallásos, hogy nem bírtam leküzdeni a vágyat – és beillesztem. :-D

 


 

Jinn – Dzsinn s01

Ami eszembe jut róla egy szóban: túlzás. 

Mert:

1.) túlzás, hogy egy 5x30 perces soriról úgy beszéljünk, hogy „sorozat”. Minisori – max. :-P

2.) durván túlzás, sértő és nem megérdemelt az imdb-s 3,5-ös lepontozás. Nem tudom, hogy kik és milyen véleményterror mentén taposták le a földbe, de merem állítani, hogy szimpla szemétség és rosszindulat.

Én 6-6,5-re értékeltem volna (ha mindenképpen értékelni akarom), és az 5x30 percével egyáltalán nem éreztem bántónak a könnyedségét, és az arab, young adult különlegességét. 

Kellemes volt, érdekes, voltak benne határozottan remek részek – voltak benne kevésbé sikerültek… de összességében simán el lehet nézegetni egy kis misztika, természetfölötti, horror beütéssel.

Mi egyáltalán nem bántuk meg a rászánt időt. :sör:

 

2020. szeptember 15., kedd